A Sörszövetség szerint nincs olyan, hogy ipari enzim, se olyan, hogy gyorssör, csak természetes, engedélyezett enzimeket használnak a sörfőzők, széles körben és globálisan, a főzést pedig – akárcsak az erjesztést – nem lehet felgyorsítani, vagyis egy optimális, minimumidő alá nem lehet beszorítani.
A Magyar Sörgyártók Szövetsége – melynek tagja a hazai három legnagyobb gyártó, a Heineken, a Dreher és a Borsodi – honlapján és a Kocsmablogon is reagált szerdán megjelent cikkünkre, melyben kitérnek korábbi megkeresésünkre is. Azt a kérdést feszegettük, miszerint a nagy gyártók ipari enzimekkel készítenek söröket Kelet-Európában, hogy csökkentsék az erjesztési időt, és olyan jóval olcsóbb alapanyagokat is használhassanak, melyek amúgy nem reagálnak a természetes sörélesztőre, ez pedig nem kívánatos mellékhatásokkal jár, például fejfájással.
Ezzel szemben Schillinger Attila, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója ezt írja a Kocsmablogon: „Ez egy élelmiszeripari kérdés. Nem csak a söriparban, hanem más élelmiszerek gyártásánál is használnak enzimeket, például a sajtok, borok, pékáruk esetében. Az enzimek természetes organizmusok, jelen vannak minden élő szervezetben, nem mesterségesen állítják őket elő, és nincs semmiféle veszélyes hatásuk az emberi szervezetre.” Véleménye szerint ez nem egy nagyipari sörgyártási probléma, de még csak nem is probléma, és kár a témában nyilvánvalóan nem képzett fogyasztó előtt ködösíteni és befeketíteni a gyártók termékeit.
Hozzáteszi: „Az enzimek használatával nem gyorsul fel a sörgyártás folyamata, gyors sör nincs. Az enzimek stabilizálják a folyamatot, a sör tisztaságát és a habtartósságot segítik. Nincs olyan módszer, amivel egy szinten túl gyorsítható a folyamat.” Arról, hogy az enzimeket miért nem kell feltüntetni a címkéken, azt mondja, hogy fölösleges, mert mire a sör elkészül, azok inaktiválódnak és nincsenek jelen a termékben, a fejfájást pedig a dehidratáció okozza, nem az enzimek használata.
Ipari enzimekkel készítenek söröket Kelet-Európában, hogy csökkenteni lehessen az erjesztési időt, és olyan jóval olcsóbb alapanyagokat is használni lehessen, melyek amúgy nem reagálnak a természetes sörélesztőre. És hogy ebből mi látszik? A csomagoláson erről semmi tájékoztatás nincs. Ami marad utána: az például a fejfájás.
A posztban Gyenge Zsolt, a Fóti Sörfőzde tulajdonosa és egyben a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke is megszólal, aki szerint a téma nincs alaposan körbejárva, mert a folyamaton szerinte ugyan lehet gyorsítani, de nem az enzimekkel, hanem több élesztővel és magasabb hőmérséklettel. „Ha meglennének a szükséges berendezéseim, ami a nagyiparnak nyilván a rendelkezésére áll, akkor lehet, akár 1 hét alatt is tudnék főzni sört.
Azt ehhez tudni kell, hogy amikor erjed a sör, annak tetején hatalmas mennyiségű lebegő élesztősejt van. Ha én ráküldeném a szűrőgépemre, azt 5 perc alatt eltömítené, 2000 literből átmenne rajta 50 liter, és vége. Ha lenne olyan speciális szűrőm, ami a nagy élesztőmennyiséget is kiszűri, akkor tudnék gyorsabban sört gyártani, és az nem lenne sokkal rosszabb. Mondjuk, ilyenkor még egy probléma felvetülhet, a diacetilesség, ami egy ízhibát okoz, és az utóerjesztésnél tűnik el, de biztos van erre is technológiai megoldás” – írja Gyenge, aki Schillingerrel szemben azonban már használja az ipari enzim kifejezést: „A sörfőzés során a pótanyagok (malátázatlan árpa, kukorica, rizs) nagyarányú felhasználása indokolhatja ezen ipari enzimek szükségességét, de semmiképp sem ártalmas” – mondja.
A bíróság egy hónapra elrendelte Orbán Áron letartóztatását, ott voltunk, amikor ezt követően rendőrautóban vitték el a Fővárosi Törvényszékről.
