Magyarországon körülbelül 30 ezer ember hajléktalan él. A lakosság 40 százalékának túlzsúfolt, a gyermekek csaknem harmadának penészes, nedves, ezért egészségtelen az otthona, és több mint 90 ezer gyermek nő fel fürdőszoba, WC nélkül.

140 ezer háztartás nem tudja fizetni jelzáloghitelének törlesztőrészleteit, több százezer család pedig a rezsiköltségeit. 300 ezren élnek leromlott állapotú, elszigetelt településrészeken.

A 2015-ös év lakhatási intézkedései vagy egyáltalán nem, vagy csak részlegesen adtak megoldást ezekre a problémákra – állapították meg a tanulmány készítői.

A Habitat szerint a 2015-ös év intézkedései számos család helyzetét nem javították, hanem inkább rontották. A központi lakásfenntartási támogatás és adósságkezelési szolgáltatás megszüntetése, a települési támogatások rendszerének bevezetése nem kezelte a korábbi támogatási rendszer problémáit, miközben előnyeiből sokat megszüntetett és összességében kiszámíthatatlanabb rendszert eredményezett.

A fizetésképtelen jelzáloghitelesek helyzetének megoldására is legfeljebb részleges megoldások születtek. A szigorú feltételekkel bevezetett magáncsődöt egyelőre mindössze néhány száz háztartás próbálta igénybe venni. A Nemzeti Eszközkezelő programjának bővítése újabb családok számára jelenthet ideiglenes megoldást, de a bővítés mértéke lényegesen elmarad a segítségre szorulók számától.

A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) bevezetése majd kiterjesztése, az új építésű lakóingatlanokra vonatkozó áfacsökkentés, a magánerős lakás- és házépítés esetében igénybe vehető adóvisszatérítés, és az építésügyi eljárás egyszerűsítése hozzájárult ahhoz, hogy inkább a tehetősebbek juthassanak hozzá lakhatási támogatáshoz. A támogatások feltételrendszere miatt a rossz anyagi helyzetű háztartások nem, vagy sokkal kisebb eséllyel fognak ezekhez hozzáférni – vélik.

Lehet, hogy ezek az intézkedések rontanak majd egyes családok helyzetén. A támogatási rendszer arra ösztönzi ugyanis a kedvezményezetteket, hogy az ország gazdaságilag hátrányos helyzetű területein, településein vásároljanak vagy építsenek lakást. Ezzel romolhat a munkalehetőségekhez, minőségi oktatáshoz és egyéb szolgáltatásokhoz való hozzáférésük lehetősége.