Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Az NGM az uniós kifizetések megindulásával és az adósságszolgálattal kapcsolatos kamatfizetési kötelezettségek torlódásával magyarázza a hiány növekedését.
Nőtt a költségvetés hiánya júniusban 2015 júniusához képest az uniós kifizetések megindulása és az adósságszolgálattal kapcsolatos kamatfizetési kötelezettségek torlódása miatt, az első félévi hiány azonban csaknem a legalacsonyabb az elmúlt másfél évtizedben – írja csütörtöki közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Júniusban a központi alrendszer hiánya 388,9 milliárd forint lett, szemben az előző év azonos hónapjának 312,2 milliárd forintos deficitjével. A részletes adatok megegyeznek a július 7-én közölt előzetes számokkal.
Az első hat hónapban a központi alrendszer hiánya 402,1 milliárd forintot tett ki, míg egy évvel korábban ez az összeg a mostaninak több mint kétszerese, 823,3 milliárd forint volt. Januártól június végéig a központi költségvetés 514,9 milliárd forintos hiányt, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 47,2 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 65,6 milliárd forintos többletet mutattak.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.