szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Roham várható az albérletekért. A felvételi pontszámok közzététele után várhatóan igazi ketrecharc indul a budapesti – és valószínűleg a vidéki egyetemi városokban lévő – albérletekért. Mit lehet találni és mennyiért?

Idén eddig az Otthon Centrum által bérbe adott lakások zöme a 30-60 négyzetméter alapterületű és a havi bérleti díj tekintetében az 50-200 ezer forintos tartományba esett, de ennél jóval változatosabb a kép, hiszen a lakás típus és az elhelyezkedés függvényében ennek többszörösére is van példa akár a méretek, akár a fizetett bérleti díj alapján.

A bérleti díjak növekedés tekintetében országosan 5-20 százalékkal nőttek az árak a tavalyi év átlagához képest. Ennél nagyobb mértékű – akár 30-40 százalékos – növekedés Budapest külső és olcsóbb pesti kerületeiben volt jellemző, továbbá Miskolcon, és Sopronban regisztrált az Otthon Centrum jelentősebb bérleti díj emelkedést. Nem volt növekedés ezzel szemben Budapest V. és VI. kerületében (ahol eleve az átlagnál magasabb árak jellemzőek) továbbá néhány egyetemi városban, így Győrben, Szegeden és Pécsett. Ez azt is mutatja, hogy nincs egyértelmű összefüggés abban a tekintetben, hogy az olcsóbb területeken nőnek jobban az árak.

Bérleti szerződés és kaució

A bérbeadók általában 2-3 havi kauciót is szoktak kérni. Mindenképpen javasolt az írásos szerződést kötni és ebben tisztázni kell, hogy mire használható fel ez az összeg (elmaradt bérleti díj, rezsi). A bérbeadók számára fontos, hogy bármilyen módon is használják fel a kauciót, az visszapótlandó. Ennek elmaradása általában súlyos szerződésszegésnek minősül. Manapság nem jellemző, hogy kamatot fizetne a bérbeadó a kaució összegére. Egy másik fájó pont a rezsi fizetése. Ez a bérleti díjon felül fizetendő. Az elszámolási vitákat elkerülendő lehetőség van a közüzemi szolgáltatások mérőóráinak bérlőre történő átírására. Ez esetben a bérlő nem tud tartozást felhalmozni a bérbeadó kontójára, illetve a szolgáltatónak a bérlőtől kell behajtani a tartozást, nem a tulajdonostól.

A bérleti szerződést egyre többször foglalják közjegyzői okiratba, aminek a költsége általában a bérlőt terheli. Ennek előnye, hogy vitás esetben nem kell a bíróságra menni, azonnal kiköltöztethető a bérlő, probléma esetén. A szerződés térjen ki minden olyan részletre, amiben a felek szóban megállapodtak, és természetesen a hatály, a szerződés felmondás lehetősége, a felmondási idő, a súlyos szerződésszegés, a bérleti díj mértéke, hogy mit tartalmaz a bérleti díj és milyen egyéb tételeket kell a bérlőnek megfizetni, egyéb jogok és kötelezettségek körére vonatkozó részek.

Budapest belső kerületeiben a használt téglalakások fajlagos albérlet díjai havonta négyzetméterenként 3 ezer forint környékén alakultak. Közkedvelt az V. és a XIII. kerület, ahol ennél magasabb, átlagosan 3200 forint bérleti díjat kell fizetni a lakásbérlőknek. A legdrágább a II. kerület, ahol az átlagos havi négyzetméterenkénti bérleti díj közel 3400 forint. A belváros többi kerületében 2500-3000 forint volt a mértékadó átlagos havi fajlagos bérleti díj a használt tégla lakásoknál.

A vidéki városok albérletei jelentősen olcsóbbak. A legdrágább Sopron, ahol 2 ezer forint felett lehet lakást bérelni. A többi egyetemi városban 1500 forint átlagos fajlagos bérleti díjszint a jellemző, ám Pécsett vagy Szegeden még ennél is olcsóbb albérletekkel is találkozott az Otthon Centrum.

A panellakásoknál idén Budapesten átlagosan 2000-2500 forint a bérleti díj havonta négyzetméterenként, míg a vidéki városokban 1000-1500 forint a jellemző. Az árnövekedés 5-10 százalékos volt a tavalyi átlagértékhez képest. Ennél magasabb, akár 30-40 százalékosnövekedés a XIII. és XIV. kerületek lakótelepein tapasztalható.

A fajlagos bérleti díjak mutatják, hogy jellemzően a kedvelt, magas presztízsnek örvendő budai és pesti belső kerületekben drágább lakást bérelni. Ha a bérelt lakások átlagos alapterületét is figyelembe vesszük, más sorrend alakul ki: a fajlagosan olcsónak tűnő, de nagyobb alapterületű társasházi lakásokért, családi házakért összességében többet kell fizetni. Ily módon a külső pesti 16. kerület „előzi” a 9. kerületet, illetve a III. kerület a felkapott belső pesti kerületekkel vetekedő díjszinten van (a bérleti tranzakciók átlaga tekintetében).

A legtöbb bérbevett lakás 60-70 négyzetméteres, vagy ennél kisebb volt idén és ebben nincs nagy különbség a főváros és a vidéki városok tekintetében. Ugyanakkor, míg Budapesten az átlagos méretű lakásért 140 ezer forintot fizetnek, ennél jóval kedvezőbben lehet lakást bérelni Tatán, Győrben vagy Kecskeméten. A legkedvezőbb bérleti díjak az átlagos lakásméret alapján Pécsett, Nyíregyházán és Miskolcon voltak az elmúlt félévben ahol 60-70 ezer forintért lehetett albérletet találni, de a Debrecenben bérbe adott átlagosan 60 négyzetméteres lakásokért átlagosan 91 ezer forintot fizetnek havonta.

Egyetemistáknak fontos tudni, hogy a fővárosban a belvárosi kislakások gyorsan elkelnek és a piacon egyre inkább a 80-100 m2-es kiadó lakások fognak dominálni, tehát akár több diák összefogva jobban járhat a bérleti piacon. Annál is inkább, mert a legtöbb albérletért Budapesten minimum 100 ezer forintot kell fizetni (és ez a vidéki városokban sem sokkal olcsóbb).

A vidéki városokban a piac szűkösebb, mint a fővárosi és az egyetemi központokra korlátozódik. Itt a fajlagos árak a fővárosi értéknél jóval olcsóbbak, de a kiadó lakások jellemzően nagyobb alapterülete mérsékli a bérleti díj különbségeit a főváros és vidéki nagyvárosok között.

Hogyan kell adózni az albérlet után?

Adózás tekintetében a bérlőt nem terheli semmilyen kötelezettség. A bérbeadó magánszemély két féle módot választhat: kér-e adószámot vagy sem. Ennek akkor van jelentősége, ha ÁFÁ-val akarja bérbe adni a lakását, de egyetemisták esetében ez nem annyira életszerű, hiszen a bérlő nem ÁFA-visszaigénylő. Nem kötelező az adószám, és be sem kell jelenteni előzetesen, ha valaki bérbe kívánja adni az ingatlanát. Az adó kiszámításához a jövedelmet kell meghatározni. Ez is két féleképpen történhet. Ha van igazolható költsége, akkor azt levonhatja a bevételből, és az lesz a jövedelme. Ha nincs számlával igazolható költsége, akkor 10 százalékos költséghányadot választhat, ezt semmivel nem kell igazolni, azaz a jövedelem a bevétel 90 százaléka.
Kétféle adót kell fizetni:  SzJA 15 százalék és  EHO 14 százalék, de itt vannak speciális szabályok: ha a jövedelem nem éri el az éves 1 millió forintot, akkor nem kell megfizetni az EHO-t. Ha eléri az 1 millió forintot, akkor a teljes összeg, azaz nem csak a millión felüli rész után kell a 14 százalékot megfizetni. Ha fizet EHO-t, akkor azt maximum évi 450 ezer forintig kell megfizetni. A 450 ezer forintos összegbe több minden beleszámít (például munkabérből levont egészség biztosítási járulék meghatározott része, osztalék után fizetett EHO) Ha több ingatlan ad bérbe, akkor azok a jövedelem számítás szempontjából összeadódnak.
A bérbeadásból származó jövedelem az összevont jövedelem része, azaz ezzel szemben lehet érvényesíteni a családi adókedvezményt és az első házasok kedvezményét, illetve egyéb adókedvezményeket is.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!