Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A Magyar Idők szerint már folynak is az egyeztetések a Rail Cargo Hungaria visszavásárlásáról.
Magas szintű kormányzati egyeztetések folynak a Rail Cargo Hungaria – az egykori MÁV Cargo – részleges visszavásárlásáról, értesült iparági forrásokból a Magyar Idők.
Az osztrák szövetségi vasútnak (ÖBB) 2008-ban értékesítette a szocialista-liberális kormányzat a céget, s ezzel együtt a magyar vasút egyetlen üzletileg is eredményes ágát, a teherszállítást. A privatizációt az akkor ellenzéki Fidesz elfogadhatatlannak minősítette. Az osztrák Rail Cargo Austria és a GYSEV Zrt. konzorciuma 102,5 milliárd forintot fizetett a MÁV Cargo részvényeiért, és öt év alatt 43,5 milliárd forint fejlesztésre vállalt kötelezettséget.
A privatizáció kapcsán nagy feltűnést keltett, hogy a Rail Cargo Austria elnökségi tagja, Gustav Poschalko 2007 júniusában megbízási szerződést kötött a Geuronet Bt. budapesti céggel, illetve annak képviselőjével, Gulya Andrással, és a MÁV Cargo vételárának 1,75 százalékát (6,6 millió eurót, kétmilliárd forintot) ígérte oda sikerdíjként.
Az ügyben Ausztriában indult büntetőperben – amelyben az osztrák tehervasút akkori vezetőjét felmentették a hűtlen kezelés vádja alól – azon folyt a vita, végzett-e érdemi tevékenységet Gulya András, a Geuronet Bt. résztulajdonosa. Az is felmerült, hogy a sikerdíjat valójában magyar politikusoknak, döntéshozóknak szánták. Az ügyben folytatott jogi eljárások Magyarországon sem vezettek eredményre. A Geuronet Bt.-t júliusban törölték a cégnyilvántartásból – írja szerdai számában a lap.
Az egyeztetések sikerét elősegítheti, hogy az osztrák kancellár, Christian Kern jelenlegi posztjára éppen az osztrák szövetségi vasút vezetői székéből érkezett. Az egyébként magyar – bajai – felmenőkkel rendelkező politikus így pontosan ismeri mind a Magyarországon működő cargo-leány helyzetét, mind a magyar kormány törekvéseit a legalább részleges visszaállamosításra – olvasható a cikkben, amely utal rá: a magyar tulajdonszerzés kérdése a 2010-es kormányváltás után többször felmerült.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
A járművek hivatalosan „kulcsos autók”, azaz megfelelő vezetői döntés esetén bármelyik dolgozó használhatja – például az elnökség tagjai is.
Rohadéknak és elmebetegnek nevezte a fideszes publicista a jogtudóst.
A tiltakozókat arról kérdeztük, mit szimbolizál nekik a hatvanpusztai uradalom, és mire költenék a több tízmilliárdot, amibe a felújítása került.
A hűvös idő enyhítette a helyzetet, de már érkeznek is az új lárvagenerációk.