Szabó M. István
Szabó M. István

Csökken az internet áfája és belépő szintű netcsomag is lesz januártól, de a kormányzati PR-on túl se a várható eredményt, se az oda vezető utat nem látni még tisztán.

Csak újabb problémákat generál a kormány ezekkel a döntésekkel ahelyett, hogy feloldaná az iparágat gúzsba kötő korlátozásokat – értékelte Pápai Zoltán iparági szakértő Deutsch Tamás miniszteri biztos bejelentését a Digitális Jólét Alapcsomagról (DJA). A mobil és vezetékes internetszolgáltatások közé január 1-vel érkező, belépő szintű szolgáltatásról egyelőre nem tudható más, minthogy a szolgáltatók legolcsóbb internet-hozzáférési díjánál legalább 15 százalékkal olcsóbb lesz, de csak azoknak szól majd, akik eddig elkerülték a világhálót.

A Világgazdaságnak adott interjúban szinte mellékesen elejtett bejelentés azonban jóval a megfelelő idő előtt történt - állítják iparági szereplők, mivel a DJA részleteit még nem dolgozták ki. Egyeztetés erről hosszú ideje zajlik a szolgáltatók és a kormány különböző képviselői között, ám mivel az internetszolgáltatás – szemben az áram vagy gáz hatósági áras szolgáltatásával - szabadáras termék, abban nincs semmi meglepő, hogy sokáig tart, míg bármilyen egységes álláspont elfogadása megtörténik. A közös nevezőtől és a mindenki által elfogadható megoldástól a felek még messze álltak, így most több cégnél is becsapva érzi magukat.

Deutsch Tamás az internetről szóló nemzeti konzultáción 2014 decemberében.
©

Pláne, hogy az alapcsomag ügye „csak a távközlési adóról való gondolkodás részeként” került az asztalra, és arról szó sem volt, hogy a DJA két hónap múlva startol. A „termékről” senki nem tud érdemi leírást adni. A lapunknak nyilatkozó Invitel például ez ügyben csak addig merészkedett, hogy a DJA-ban náluk biztosan nem lesz nagysebességű internet (mivel arra belépő szintű csomagként tekintenek, amivel meg lehet ismertetni az új felhasználókkal az internetet), de a korlátlan adatforgalmazást biztosítani fogják. A UPC-nél viszont csak azt vállalják jelenleg, hogy ha a konstrukciót a felek kidolgozzák, az bekerül a kínálatukba.

A szektorban azonban most már az is kérdéses lehet, mennyire maradhat közös érdek a kormányzati projekt sikerre vitele. Mert bár az eredeti céllal - az új netfogyasztók megjelenésének elősegítésével - mindenki egyetért, a becsapott cégeknél most már fontosabb szempontként kezelik, hogy megakadályozzák a meglévő piacaik elfoglalását. 

A mobilon és a jövőn a hangsúly

A KSH legfrissebb adatai alapján az internetes előfizetések száma megközelítette a 8,5 milliót, ami 10 százalékos éves bővülést jelentett. A szolgáltatásra előfizetők 81 százaléka magánszemély, a piac tényleges növekedését évek óta a mobilinternet biztosítja: előfizetések száma 13 százalékkal nőtt, és meghaladta az összes internet-előfizetésnek számának kétharmadát. A vezetékes internet letöltés – vagyis a netezők tartalomfogyasztása - 22 százalékkal nőtt 2016 II. negyedévében, de ennek 352 ezer terabájtnak alig a feléig ért fel a feltöltési szint. A mobilinternetes adatforgalom (16,9 ezer TB) éppen a harmadával volt több a korábban mértnél.

Az internetelőfizetők bő negyede lassú, másodperenként 2 megbitet el nem érő sávszélességet használ. Csupán, 28 százalékuk netezik a 10–30 megabites garantált sebességtartományban, ettől is nagyobb sávszélességet az előfizetők 19 százaléka használ. A 30 Mbps sávszélességet ígéri a Szupergyors Internet Programban 2018-ra az utóbbi évek legnagyobb kormányzati digitális infrastruktúrafejlesztési projektje, de ennél is gyorsabb lehet a szintén 2018-ra ígért, országos 4G-s mobilhálózat.

Nehéz megmondani, hogy a DJA mekkora tömegnek szólhat. A legóvatosabb becslések szerint hazánkban ma több mint 2 millióan digitális analfabéták; olyan felnőttek, akik gyakorlatilag nem használják az internetet. (Ennél sokkal nyomasztóbb adatokat közölt a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő Digital Economy and Society Index (DESI), mivel e szerint a magyar társadalom digitális készségei uniós összehasonlításban katasztrofálisak.)  De kérdés, hogy e tömegből kik hajlandók belépni a digitális korba akkor, ha az ehhez szükséges infrastruktúra mellett az olcsóbb, „fapados net” is elérhetővé válik számukra.

Az egyik forrás szerint félő, ha a DJA paraméretezése nem sikerül, „a kormányzat ugyanúgy lábon lövi magát, mint a MinDigTv-vel”. Mint ismeretes, a televíziós műsorszolgáltatás digitális átállását követően az állami Antenna Hungária hasonló rugóra járó alapcsomaggal jelent meg a tévészolgáltatási piacon. Az elképzelés, mely szerint az addig elérhető legolcsóbb csomagnál is olcsóbb szolgáltatással, de csak minimum kínálatot (ez esetben értsd: tévécsatornát) nyújtó termékkel számottevő piaci pozíciót lehet fogni, gyorsan megbukott. Ma már a MinDigTV is árban és kínálatban differenciált csomagokkal próbálkozik a piacon

Szupergyors vezetékes internethálózat ide, 4G hálózat oda, hiába kerestünk olyan tanulmányt, becslést, hogy vajon hány ember lesz megnyerhető az ár-, és műszaki paramétercsökkentett szolgáltatási csomaggal. De ha a szolgáltatókkal egyeztetve a kormányzati résztvevők végül közös nevezőre jutnak az alapprogram jellemzőit illetően – vagyis: arra az új felvetésre mindenki rábólint, hogy a DJA valamiféle védjegyként határozza meg a kritériumrendszerét, és a szolgáltatók önkéntesen csatlakozva ehhez, vállalhassák a teljesítését - egy kérdés akkor is marad. Az, hogy a célkeresztbe fogott leendő felhasználók honnan szerzik majd be az internethasználathoz szükséges tudást.

A miniszterelnöki biztos, aki a 2014 őszén, az internetadó bevezetése elleni tüntetések után reaktiválta magát Brüsszelből, a hazai politikai életben a tavaly novemberi InternetKon zárásként szajkózza az áfacsökkenés szükségességét. Az ebből néhány hete végül jogszabályként megjelent regula értelmében januártól az internet szolgáltatások áfatartalma 27 százalékról 18 százalékra csökken. Deutsch a DJA bejelentése kapcsán erről azt közölte, hogy az adócsökkentéssel évente egyhavi szolgáltatási díjat takarítanak majd meg az előfizetők, és ez összesen 13-15 milliárd forintos spórolást eredményezhet.

Ez a matek azonban sehogy se jön ki. Az átlagosnak tekinthető, havi 4-5 ezer forintos vezetékes net-előfizetés esetén 280-350 forint megtakarítás volna realizálható, a mobilnetből pedig vélhetően ennyi se. Ráadásul a cégek, bár a törvényi kötelezettségnek biztosan eleget tesznek, ez nem jelenti automatikusan azt, hogy az árak esni fognak. A hazai szolgátatók majd mindegyikét megkérdeztük erről, de csak Langsteiner Marianne, az Invitel Csoport lakossági és kisvállalati üzletágvezetője állította azt biztosan, hogy a számlákra biztosan átvezetik januártól az áfacsökkentést. Más szolgáltatókból ezt nem sikerült kicsikarni, a UPC-nél például csak annyi biztos, hogy „a nettó havidíjak januártól változatlanok maradnak”. Ezen túl a cég viszont csak azt közölte óvatosan, hogy "törekszünk [rá], hogy a továbbiakban is könnyen érthető és jól megjegyezhető módon kommunikáljuk az árakat ügyfeleink felé". Ami azt is jelentheti, hogy az áfacsökkentés valójában nem jelenik majd meg a számlákon.

De ugyanez az olvasata lehet annak, hogy a mobilszolgáltatók csak azt ígérik, hogy november elejétől a saját általános szerződési feltételükbe (ÁSZF) bekerül annak leírása, hogyan nem nyelik le majd az áfacsökkentést. Az áfaátállás a mobilszolgátatóknál amúgy is macerás, mivel az eddig egy tételként („az előfizetői csomag ára + áfa”) kezelt szolgáltatást most szét kell szálazni. Eddig a telefonálás, sms-ezés és mobilnetezés fajlagos egységárát minden cég üzleti titokként kezelte, és most részben ki kell teríteni a kártyáikat. Ennél nagyobb gond, hogy az áfacsökkentés borítja az eddigi árazási politikát is.

Ha például egy szolgáltató eddig 9900 forintért árult (és márkaként: épített fel) a piacon egy szolgáltatási csomagot, akkor arra most adott esetben azt kellene ráírnia: 9732 forint. „Ez egy marketing-rémálom lenne, ilyen ár nem kommunikálható” – magyarázta az egyik nagy mobilszolgáltató szakembere. Ezért valószínűbb, hogy az „értelmezhetetlen ár” helyett a szolgáltatók inkább az „értelmezhetetlen adatcsomag” alkalmazására térnek át. Ez annyit jelenthet, hogy az előfizetők ugyanazért az árért januártól kicsivel többet internetezhetnek majd. A digitális rezsicsökkentés azonban így láthatatlanná válik az előfizető számára.

Az mindenesetre árulkodó jel, hogy a közműszámlákra a rezsiharc kötelező formai elemeként rákényszerített narancssárga „megtakarítási mező” témája ezúttal elő sem került.

©

Az áfacsökkentésnek azonban van még egy problémája, ami ha közvetve is, de szintén a felhasználót érinti. Ez pedig az, hogy a 18 százalékos áfától semmilyen ágazati gazdasági élénkülés nem várható. Az infokommunikációs cégek az elmúlt négy év folyamán összesen az egy évre jutó árbevételük mintegy felének megfelelő öszeget (több mint 300 milliárd forintot) különadóként az államkasszába fizettek be. Idén több mint 70 milliárd forintot, ami önmagában nagyobb kárt okoz az áfacsökkentéses kompenzálhatónál. A telekomadó és a közműadó az oka annak, hogy miközben az uniós tagországokban (épp a mobiltelefónia fejlődésének, beruházásoknak és piacélénkítésnek köszönhetően) évek óta árejtésekre kerül sor, Magyarországon a cégek árat emeltek. Ez a magyarázata annak is, hogy a mobilnet penetrációban ma már az uniós sereghajtók közé süllyedtünk. Ha tehát a digitális rezsicsökkentés a populista szólamok helyett valóban árat akarna csökkenteni, az áfacsökkentéstől célszerűbb volna a telekomadót és/vagy a közműadót megszüntetni. Azokat az Orbán-kormány eleve ideiglenesként ígérte, kivezetésük pedig gyorsan és szövődmények nélkül megtörténhetne.

És még Brüsszellel se kellene egy újabb uniós kötelességszegési eljárás miatt hadakozni. A hatályos uniós áfa-irányelv szerint ugyanis a januári csökkentésre nincs mód. Akkor se, ha Deutsch újabb ígérettel már emelte is a tétet. Bejelentette, hogy 2018-tól jöhet az 5 százalékos áfa. Feltéve persze, tette hozzá, ha „a magyar gazdaság teljesítőképességének köszönhetően lehetőség van”. Ami annyit tesz, hogy szakmai vagy pénzügyi megfontoltság helyett könnyebb ebbe belelátni az országgyűlési választás közelségét.

Frissítés:

A Digitális Jólét Program (DJP) Titkársága a Szupergyors Internet Program (SZIP) megvalósításában érintett állami szereplőkkel, valamint a szolgáltatókat tömörítő érdekvédelmi szervezettel és a hírközlési szolgáltatókkal közösen november 2-tól országos konzultációsorozatot indít a településvezetők részvételével annak érdekében, hogy a minden háztartásban legalább 30Mbit/sec sebességűinternetet biztosító Szupergyors Internet Program gördülékenyen megvalósulhasson.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Magyar pezsgők világsikere

Magyar pezsgők világsikere

Különleges Stranger Things-reklám jelent meg a New York Times-ban

Különleges Stranger Things-reklám jelent meg a New York Times-ban

Perselypénz Paypass-szal

Perselypénz Paypass-szal

Letartóztattak egy embert a Krétán megfojtott kutatónő ügyében

Letartóztattak egy embert a Krétán megfojtott kutatónő ügyében

Lezajlott Finnországban az első metálzenére kötő bajnokság – videó

Lezajlott Finnországban az első metálzenére kötő bajnokság – videó

Egy belga férfi közel öt napig ült a vécén, hogy felállítson egy világrekordot

Egy belga férfi közel öt napig ült a vécén, hogy felállítson egy világrekordot