Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
| Surányi így emelné a béreket |
| Interjút adott a HVG-nek Surányi György egykori jegybankelnök, egyetemi tanár, aki egyebek között azt részletezte, hogy szerinte milyen módszerekkel lehetne elérni a bérek átlagosan 8-9 százalékos emelését. Tovább |
Lezárult Magyarországon az a gazdaságfejlődési korszak, amelyben a versenyképesség elsősorban az olcsó munkaerőből fakadt - mondta Orbán az EBRD csütörtöki konferenciáján.
Szerinte az országnak és egész Közép-Európának szembe kell néznie a bérnyomás jelenségével, azzal, hogy a politikai valóság és a gazdaság fejlődése magasabb béreket követel.
De azt mondta, a növekvő béreket csak versenyképes vállalkozások képesek fizetni. Ebből szerinte az is következik, hogy a költségvetés az adórendszeren keresztül egyre kevesebb forrást vonhat ki a gazdaságból.
Így tovább kell egyszerűsíteni a társaságiadó-rendszert, a 19 százalékos kulcsot csökkenteni kell a következő években; ugyanígy a személyi jövedelemadót is tovább kell mérsékelni, és a munkáltatói járulék csökkentése sem kerülhető el - sorolta a feladatokat.
Ezek között említette azt is, hogy támogatni kell a vállalati szektor kutatás-fejlesztési (K+F) kiadásainak emelését, de szükség van az állami bürokrácia csökkentésére, a gyermekvállaláshoz kapcsolódó, munkán keresztül adott kedvezmények fejlesztésére, versenyképesebb munkaerőre és megfelelően versengő bankrendszerre, valamint versenyképes pénzügyi közvetítőrendszerre is.
Orbán november 4-ét jelképes gazdaságtörténeti napnak nevezte, mivel a Moody's aznapi felminősítő döntésével szerinte "most már az elemzők teljes köre elismeri, hogy a 2010-ben megkezdett gazdaságpolitika sikeresen stabilizálta a gazdaságunkat, és így Magyarország a siker reményével vesz részt a nemzetgazdaságok globális versenyében".
Visszautasította, hogy a magyar gazdaság elmúlt hat évét populizmusnak minősítsék. Szerinte ugyanis nem nevezhető populistának egy olyan politika, amely hat év alatt az 1,8 millió adófizető számát 4,4 millióra növeli, az államadósságot 85-ről 75 százalékra, a 7 százalék fölötti költségvetési hiányt pedig 3 százalék alá csökkenti.
A kormányfő összegzése szerint a magyar gazdaságpolitikai mix nem tartozik az európai uniós közgazdasági gondolkodás főáramához, a kormány pozíciója sokkal inkább reformellenzéki az EU-ban, de szeretné, ha a működőképes magyar modellnek, a munkaalapú gazdaságnak - amely nem ideológia, "csak egy lehetséges út" - minél több eleme visszaköszönne a brüsszeli politikában is.
