Egyre több forrás erősíti meg az amerikai médiában: valóban nem csak kampányszövegnek szánta Donald Trump azt, hogy nem hisz a globális felmelegedésben, és elnökként kihátrálna a párizsi klímamegállapodásból. Ezt állítólag annyira komolyan gondolja, hogy már keresi a módot, hogyan rúghatná fel az épp a múlt héten életbe lépett egyezséget, akár úgy is, hogy ehhez súlyosan meg kéne sértenie a nemzetközi jogot.

Az egyezség szerint ha egy ország ki akar lépni, legalább négy évet várnia kell, legkorábban pedig a hatályba lépés negyedik évfordulóján, 2020. november 4-én tehetné meg bárki – vagyis épp a következő amerikai elnökválasztás másnapján. Egyre inkább úgy tűnik viszont: ez az apróság nem nagyon zavarja a leendő elnököt, aki korábban üzletemberként elérte már pár ügyes húzással, hogy húsz évig ne kelljen adót fizetnie, a törvényeket pedig eddig is elég kreatívan értelmezte. Egyre inkább úgy tűnik, Trump valóban azon dolgozik a jogászaival, hogy ne kelljen kivárnia a négy évet. Azóta nem csak törékeny országok, hanem már a klímaváltozásért nagyban felelős Kína vezetői is jelezték neki, hogy ez azért mégis túlzás. De úgy tűnik, Trump rendíthetetlen. Persze amióta elkezdtek terjedni ezek a hírek, a leköszönő kormány képviseletében John Kerry már be is jelentette, ők megvizsgálják azt, hogyan lehetne még jobban bebetonozni a megállapodást.

Arról, hogy a leendő elnök mit gondol a klímaváltozásról, már évekkel korábban tudhattunk: az elnöki álmoknak még a közelében sem járt, amikor 2012-ben a Twitteren arról írt, ez az egész csak egy hoax, amit a kínaiak terjesztenek, hogy gyengítsék az amerikai ipart. Utána azt mondta, hogy csak viccelt, de ez nem zavarta meg abban, hogy később is nonszensznek nevezze a klímaváltozás gondolatát.

Pedig itt aztán szó sincs véleményekről: épp ma jött ki a Meteorológiai Világszervezet legújabb jelentése, amely szerint 90 százalék eséllyel az idei lesz a legmelegebb év az emberiség modern kori történelmében. Az Északi-sarkvidékhez közeli szárazföldeken 6-7 fokkal mértek idén melegebbet a hosszú távú átlagnál.

A Párizsi Megállapodásban 195 ország vállalta, hogy 2 Celsius-fok alatt tartja a légkör felmelegedését az iparosodás előtti szinthez képest. A részletszabályokat 2020-ig kell kidolgozni, ami évtizedekre irányt mutathat. Azzal, hogy az Egyesült Államok és Kína is aláírta a megállapodást, a globális kibocsátások 56 százalékáért felelős 72 állam lett tagja az egyezménynek. Hogy mi történhet, ha az USA önhatalmúlag úgy dönt, hogy felrúg egy már megkötött szerződést, a következő évek egyik legizgalmasabb politikai és jogi kérdése lehet.