MI-ügynök a HR-osztályon: Mire figyeljünk?
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
Nem pályázhatott az amerikai Westinghouse a paksi atomerőmű-bővítésre – írja a Politico annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság zöld utat adott a magyarországi orosz építkezésnek.
A Westinghouse a világ egyik vezető reaktorgyártója. A vállalat szerint ők is pályáztak volna a paksi üzletre, de a magyar kormány úgy döntött, pályázat nélkül az orosz állami Roszatomot bízza meg.
Az amerikai cég közleménye ellentmond az EB érvelésének, amely szerint technikailag csak a Roszatom volt képes a paksi bővítésre. Ez azért is kellemetlen, mert a Bizottság saját maga által meghatározott célja, hogy erősítse a versenyt az energetikai piacon, különösen az Oroszországtól erősen függő kelet-európai országokban. A Paks II. projekt viszont az egyik legjobb példája annak, ahogy a Kreml az energia-diplomácia segítségével építi újra befolyását – jegyzi meg a lap.
A Bizottság eredetileg két kifogást emelt a projekt ellen: egyrészt az európai közbeszerzési eljárás szabályainak megsértése miatt, másrészt felmerült az illegális állami dotáció gyanúja is.
A Bizottság csütörtökön ejtette a szabálysértési eljárást, de erről nyilvánosan semmit nem mondtak. Ráadásul ezzel egy időben robbant ki a botrány Günther Oettinger EU-biztos budapesti útjával kapcsolatban, amelyhez egy orosz lobbista, konkrétan a Roszatom tanácsadójának magángépét vette igénybe.
Az EB elfogadta a magyar kormány érvelését, ám a Westinghouse továbbra is vitatja, hogy ne lett volna alkalmas a saját reaktoruk a paksi bővítéshez. Mint írják, Csehországban pontosan ugyanilyen VVER-440 típusú szovjet reaktorok mellé építenek újakat, ám a cseheknek nem okozott gondot a nyílt verseny kiírása.
