Lehet-e egy vállalkozás kötelező bankszámlája Wise vagy Revolut számla?
Egyelőre nem, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem éri meg a cégnek ilyen számlával rendelkeznie.
Túl kicsi a nyugdíjemelés? Toldd meg egy minimálbér-emeléssel! Orbán Viktor erre utalt egy interjúban, ám a kormány javaslataival elsősorban nem a nyugdíjasok, inkább a kormány járhat jól.
A minimálbér jelentős emelése kell ahhoz, hogy a nyugdíjak se csupán 0,9 százalékkal nőjenek jövőre – erre utalt hétfő reggeli interjújában Orbán Viktor. A miniszterelnök így fogalmazott: ha meg tudnak állapodni a vállalkozókkal egy magasabb minimálbér-emelésben, akkor ez, valamint a nyomában magasabbá váló infláció lehetőséget ad majd magasabb nyugdíjemelésre.
A logika egyszerű, ám sántít – hívták fel a figyelmet a hvg.hu-nak nyilatkozó szakértők. Arról ugyanis a kormány döntött, hogy jövőre rekordalacsony mértékben, mindössze 0,9 százalékkal emeli meg az öregségi és egyéb juttatásokat. Az emelés mértéke az inflációhoz kötött, vagyis azért ennyivel – az idén 120 ezer forintos átlagnyugdíj esetében mindössze 1080 forinttal – nő az ellátás, mert a költségvetési törvény is csak ekkora pénzromlással számol.
Az persze kérdés, hogy miért ennyire visszafogott a kormányzati jóslat. Legújabb prognózisaiban az Európai Bizottság és az ellenzékiséggel nem vádolható Magyar Nemzeti Bank is 2,3 százalékos inflációt vár 2017-ben, de az elemzői konszenzus is 1,8 százalékos. És nagyjából ekkora volt májusban is, amikor a jövő évi költségvetést beterjesztette a kormány a parlament elé - mindössze 0,9 százalékos pénzromlással kalkulálva.
Túlzott borúlátás
Matolcsy György jegybankelnök előszeretettel beszél ugyan arról, milyen jó, ha nincs infláció, ám a képlet nem ennyire egyszerű. A túl alacsony pénzromlás ugyanis a gazdasági növekedés lassulását hozza – a 0,9 százalékos szintnél akár visszaesés sem elképzelhetetlen. Elég csak arra gondolni, hogy ha nem nőnek a jövedelmek, az emberek – és a cégek –- nem költenek többet. Így pedig nem nő a fogyasztás sem, márpedig jelenleg Magyarországon úgy tartják, hogy a GDP-növekedésnek ez az egyik fő motorja, költeni pedig - eladósodás nélkül - épp a növekvő GDP-ből lehet.
A bérek és a minimálbér emelése tehát ebből a szempontból lehet fontos, és itt a kormány nem is félt nagy számokat bedobni: a bértárgyalásokon 15 százalékos emelésről egyeztek meg a minimálbér esetében, míg a garantált bérminimumot 25 százalékkal növelik 2017-ben. Ezt a havi 16,7 ezres, illetve 32,3 ezer forintos összeget nem az államnak, hanem a munkáltatóknak kell kigazdálkodniuk, cserébe 5 százalékos járulékcsökkentést kapnak jövőre, ami viszont csak néhány ezer forinttal csökkenti fizetési kötelezettségüket.
Ezért is dobhatta be a kormányfő a bértárgyalások kellős közepén a társasági adó csökkentésére vonatkozó javaslatát. Ennek az "előkészítettségét" jelzi, hogy szóba sem került ilyesmi tavasszal, amikor a költségvetést beterjesztették, de még az október végén benyújtott őszi adócsomagban sem volt ilyesmiről szó. (A kiszámíthatatlanság magyarázza azt is, miért kételkednek a cégek a kormány hatéves járulékcsökkentési programjában.)
A társasági nyereségadó csökkentési terve legalább konkretizálódott: a mostani 19 százalékról egységesen 9 százalékra csökkenne az adó, így az a kedvezmény is megszűnne, hogy 500 millió forintos adóalap alatt 10 százalékot kell befizetniük a cégeknek. Vagyis azoknak a kis- és közepes vállalkozásoknak, amelyeknél igazán nehéz kigazdálkodni a béremelést, sokat nem segít a kormány, hiszen ezek adóterhe mindössze 1 százalékkal csökken.
A nagy cégeknél nagyobb a különbség, de nekik eddig is könnyebb volt kigazdálkodniuk a magasabb fizetéseket – ráadásul nem ritkán egyedi adókedvezményekkel is csökkenteni tudták befizetéseiket. (Ezeknek a mértéke pedig egy nemrég elfogadott törvénymódosításnak köszönhetően adótitoknak minősülhet a jövőben.)
Fideszes matematika
Ebbe a magáncégekkel folyó alkudozásba vonta tehát be Orbán Viktor hétfői nyilatkozatával a nyugdíjasokat, pedig ha valakinek van mozgástere az öregségi ellátás emelésénél, azok nem a munkáltatók, hanem épp a kormány. Módosíthatná persze az inflációs előrejelzést is, ám ez bonyolult, hiszen a költségvetés minden sorát át kellene írni, a kiadásokéit is. A módosítás elmaradása lehet taktika is. Ha ugyanis a valós infláció magasabb, mint ami a költségvetésben szerepel, az általában azt hozza magával, hogy a tervezetthez képest magasabb lesz az adóbevétel (például a megnövekedett fogyasztás miatt). A bevételnövekedésnek köszönhetően pedig év végére a vártnál több pénz lehet az államkasszában, így nagyobb mozgástere lehet a kormánynak az év végi osztogatáshoz.
És ez jól jöhet a nyugdíjak esetében is. A rendszer ugyanis úgy működik, hogy ha az infláció magasabb az év eleji emeléskor várt szintnél, novemberben kompenzálhatják az eltérést. Ha valóban 2,3 százalékos lesz a pénzromlás, akkor jelentős lesz a korrekció: az átlagnyugdíjnál havi 1680 forint, több mint az 1080 forintos eredeti emelés. Ezt a pótlást ráadásul a novemberi nyugdíjjal együtt, egy összegben visszamenőlegesen kaphatják majd meg a nyugdíjasok, ami 18 480 forintos többletet jelenthet egy 121 080 forintos ellátás mellé.
Ez pedig nem csak a jövő évi karácsonyra készülő nagyszülőknek jön jól, de alig fél évvel a következő, 2018-as parlamenti választások előtt az újabb négyéves kormányzásra készülő Fidesz számára is komoly fegyvertény.
A kormánynak azt az állítását viszont nehéz cáfolni, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke növekedett az elmúlt években. A 2011 és 2015 között megvalósult nyugdíjemelés 21,1 százalékos volt, közben a nyugdíjak vásárlóértéke a nyugdíjas fogyasztói árnövekedéshez viszonyítva 8,6 százalékkal nőtt.
Ami a jellemző kiadásokat illeti: az élelmiszerek ára például 17 százalékkal nőtt 2011 óta, a háztartási energiáé ugyanakkor 12 százalékkal esett vissza.
A 2016-os, vagyis az idei 1,6 százalékos nyugdíjemelés is meghaladta az infláció szintjét: annak éves mértéke a legfrissebb, októberi adatok szerint 1 százalékos, január elseje és október vége között pedig 1,3 százalék volt. Szerencse, hogy ilyenkor nem kérik vissza a nyugdíjasoktól a különbözetet.
Egyelőre nem, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem éri meg a cégnek ilyen számlával rendelkeznie.
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A sikeres cégfelvásárlás alapja az előre megtervezett finanszírozási háttér. Milyen szempontokat szükséges feltétlenül szem előtt tartani ennek során.
Magyar Péter ingatlanok, festmények, autó és pianínó mellett még egy 20 forint névértékű 4iG-részvényt is feltüntetett.
1978 óta egy és ugyanaz a kérdés: lehet-e valaki olyan jó Superman, mint amilyen Christopher Reeve volt?
Két tankert is megtámadtak a jemeni húszik pár nap leforgása alatt a Vörös-tengeren. Az akciókról és a süllyedő hajókról látványos videókat forgattak.
A hízelgést és a fenyegetést felváltva alkalmazva szavaztatta meg a republikánusokkal Donald Trump a „gyönyörű” költségvetési törvényt.
Az elnök nem vette jó néven, hogy korábbi szövetségese harmadik politikai erőt alapítana. Hogyan babrálhat ki Elon Musk Donald Trumppal?
Közel-keleti válság ide vagy oda, a világ szinte fürdik az olajban.