Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Az ingázók Svájcban fizetik a TB járulékot, de ha elvesztik munkahelyüket, a saját országuk illetékes hivatalához kell fordulniuk munkanélküli segélyért. Mindebből Svájc profitál, a szomszédok veszítenek. A Le Point című francia hetilap portálja a svájci sajtóban megjelent beszámolók alapján mutat rá erre a fura helyzetre. Svájc évente 418 millió svájci frankot szed be az ingázóktól. Ha egy francia elveszti svájci állását, a cég egyszeri végkielégítést fizet, maximum öt havi bért. De a hosszabb időre szóló segélyt már a francia szociális kassza folyósítja. Svájci szemszögből a végkielégítések 190 millió frank körüli kiadást jelentenek évente, tehát jóval 200 millió fölötti a nettó bevétel. Franciaország viszont évente 300 millió eurónyi munkanélküli segélyt folyósít a Svájcban állását vesztett franciáknak, akiknek száma 15-20 ezer körül van.
Erre a fura helyzetre már az Európai Unió is felfigyelt és a szociális ügyekkel foglalkozó brüsszeli biztos, Marianne Thyssen már kezdeményezte a Svájccal kötött szerződések módosítását. Az utóbbi időben főleg a svájci óraiparban csökkent a foglalkoztatottak száma, kb. 2500 munkahely szűnt meg. Ennek ellenére az alpesi ország még mindig nagyon vonzó. A szomszédos francia Haute-Savoie megyéből 89 300 ember jár át Svájcba dolgozni, ez a szám meghaladja a megye teljes népességének 10 százalékát. De a helyi ingázási rekordot a 30 ezer lelket számláló Annemasse kisváros tartja, ahonnan minden reggel 8 141 munkavállaló rándul át a szomszédba.
