szerző:
Hamvay Péter

Az 56-os emlékév zűrzavaros kormányzati történelmi mondanivalójánál csak a pénzügyei kétesebbek. Mindenesetre a kormánykedvenc vállalkozóknak, művészeknek jól jövedelmez majd az évforduló.

Kudarcok, blamák sorozatát kénytelen elviselni a magyar kormány az 56-os emlékév kapcsán. Az amerikai Woodrow Wilson Központ a napokban beintett: nem rendezi meg az általa javasolt, a nyár eleje óta szervezett 56-os tudományos konferenciát. Pedig 1956 hatvanadik évfordulója simább ügynek tűnt, mint a zűrös 2014-es holokauszt-emlékév, de a botrányok, ha másért nem, Schmidt Máriának, a mostani program kormánybiztosának személye miatt, itt is kódolva vannak.

A kormány által sugallt torz mondanivaló ennek az egyik oka. Ötvenhat hivatalos hőse az antikommunistának tételezett „pesti srác” lett, Nagy Imre és a reformkommunisták nem kapnak helyet a jobboldal narratívájában. Az első botrány azonban nem a történelmi tények meghamisítása miatt tört ki, hanem az emlékév – Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere által bemutatott – hivatalos nótája miatt. Pedig Desmond Childot – mások mellett a Kiss, az Aerosmith, a Scorpions, Alice Cooper és Cher elismert dalszerzőjét – egyenesen Orbán Viktor kérte fel áprilisban, amikor Washingtonban járt, hogy komponáljon egy „új, himnuszszerű dalt”, ami 1956 hősei előtt tiszteleg. A báró Márfy Sándor és egy kubai énekesnő frigyéből Floridában, 1953-ban született zeneszerző, aki nem mellesleg melegjogi aktivista is – házastársával, Curtis Shaw filmproducerrel két fiút nevelnek –, nemrég felfedezte magában a magyart, és kiváltotta az okmányait. A jórészt kormánykedvencek, mint Nagy Feró, Sasvári Sándor és a – két éve a diákolimpikonok köszöntésén egy dalért több mint 250 ezer forintot felvevő – Vastag fivérek által előadott, Egy szabad országért címet viselő dal elég silányra sikerült. Kínosságát csak fokozza az 1974-es születésű Orbán Tamás suta szövege, aminek első sora – „Magyarország halld szavunk” – „Magyarország halszagú”-nak hangzik, és a legtöbben csak így emlegetik. Ő klasszikus hazafias versek, így a Himnusz, a Szózat és a Nem tudhatom... szállóigéiből varrt össze egy meglehetősen képzavaros, ám optimizmust sugárzó szöveget.

Emlékező plakát. Forradalmi üzlet
©

Ötvenmilliót elvitt Child dala, amely még csak nem is eredeti agyszülemény, a szerző 2007-es, In the Steps of Champions című, a Miami Egyetem volt bajnokcsapatainak emlékére komponált dalával azonos, aminek videója szinte olyan, mint egy Schmidt Mária-klip. Child a Facebook-oldalán reagált – egy azóta eltávolított posztban – a dallal kapcsolatos magyarországi „támadásokra”, amiket mélységes „csalódással” fogadott.

A magyar, aki Merkelnél helyreteszi a dolgokat

Az 1975-ben – nyilatkozatai szerint a diktatúra elől – Jugoszlávián át Nyugatra disszidált dzsesszdobos, Mándoki László néhány évi németországi vendéglátózás után a frissen alakult Dschinghis Khan együttessel csinált karriert. Ők képviselték az NSZK-t az Eurovíziós Dalfesztiválon, ahol 1979-ben a negyedikek lettek. Az 1986-os feloszlásáig az egyik legismertebb német kommersz popzenekarra ma már nem különösebben büszke Mándoki, inkább a későbbi, dzsesszes hangzáshoz visszatért szólókarrierjét emlegeti interjúiban. Pedig a régi rockbandák – mint a Jethro Tull, a Toto, a Cream – veterán zenészeiből álló Man Doki Soulmates nevű együttesével ismét a szórakoztató zene felé fordult.  Producerként, zeneszerzőként is dolgozik, például a Volkswagennek, az Audinak és a Disney-nek.

   Mándoki mindig is érdeklődött a magyar ügyek iránt. Ő adta át például Horn Gyulának 1994-ben az Arany Európa-díjat, sőt állítólag az ő ötlete volt, hogy a szocialista politikus kapja az elismerést. Később a jobboldalnál próbálkozott. Edmund Stoiber akkori bajor miniszterelnök ajánlólevele kellett hozzá, hogy Orbán Viktor közelébe kerülhessen. De gyorsan egymásra találtak. Mándoki így emlékezett: a miniszterelnök „egy augusztus 20-ai tűzijáték oszladozó füstjében kért meg arra, hogy segítsek megtartani ebben a gyönyörű országban az emberek gyönyörű lelkét”. A jutalom is megérkezett. 2012-ben Schmitt Pál köztársasági elnöktől a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét vehette át biztatásul. Itthoni megismertetésében újdonsült magyar politikus rajongói segítették, valódi világsztárokéhoz mérhető gázsiját állami vagy ahhoz köthető forrásokból kapta. 2013-as koncertje a Müpában például 88 millió forintba került a Magyar Villamos Művek Zrt. és a Szerencsejáték Zrt. által szponzorálva – Orbán Viktor mellett Áder János, Balog Zoltán és Lázár János is lelkesen csápolt neki. A Hungarofest Kft. által 2015 augusztusában, a Várkert Bazár előtt szervezett ingyenes koncertje pedig 94 millió forintjukba került az óhaza adófizetőinek. A miniszterelnök Mándoki 60. születésnapján is részt vett.

   A zenész pedig nem győzi méltatni Orbán Viktor „hazafiságát, távolba látó képességét, bátorságát”. Van jó szava a „magyar gazdasági csoda” eredményeiről is, és nem volt rest elítélni azokat a magyar művészeket, Kertész Imrétől Fischer Ádámig, akik a „német sajtóban a hazájukat szapulják”. Itthoni fellépéseinek kimondott célja volt a magyar kormány melletti demonstráció – azt mondta, a koncertre „eljönnek Németország legtekintélyesebb főszerkesztői, döntéshozói, véleményalkotói” –, sőt állítása szerint közvetlenül a német politikára is képes nyomást gyakorolni. Tizenkét éve készít ugyanis zenét Merkel kancellárnak és stábjának, „nem mulasztom el, hogy amikor alkalmam van rá, helyére ne tegyem a dolgokat”.

Egy percig sem tagadta, hogy a régi sporthimnuszt tálalta fel a magyar megrendelőknek. Az 56-os Emlékbizottságnak „hazafiúi gesztusként” ajánlotta fel, csupán a „felvétellel kapcsolatos költségek” megtérítésére tartott igényt.

A kissé megnyújtott, 2017. június 16-áig tartó emlékév persze arra is jó, hogy a haverok cégeibe lehessen csatornázni az immár csaknem 15 milliárdos közpénzfolyamból. Az emlékbizottság 13,5 milliárd forintból gazdálkodik: 5,1 milliárdot az állami ünnepségek visznek el, a többit elvben megpályáztatják.

Ám amíg a földi halandók legfeljebb ötmillió forintot kaphatnak szoborra, könyvre, konferenciára, zeneműre, kiállításra vagy romkocsmák kidekorálására, addig – mint a HVG elsőként számolt be róla – Koltay Gábor eredetileg „felszabadulásunk 40. évfordulójára írt”, tehát szintén újrahasznosított műve 100 milliót is megért az idén Schmidtéknek. Koltay azzal érvelt: az aktualizálás után „teljesen új műről van szó, amelynek története eljut egészen a rendszerváltásig”.

Úgy tűnik, az emlékbizottság nem bír el a kormány ünnepelhetnékjével, ezért a Miniszterelnöki Kabinetiroda augusztus 5-én szintén elköltött az emlékévre 1,4 milliárd forintot. Méghozzá „előre nem látható események által kiváltott rendkívüli sürgősség” miatt hirdetmény nélkül, meghívásos tenderen. Aligha az évforduló volt „előre nem látható” Rogán Antal tárcája számára, de hogy mi, az nem derült ki.

A sürgős tenderre a miniszter Pasa parki szomszédjának, Csetényi Csabának a Network 360 nevű cégét és Mándoki László (manapság már inkább Leslie Mandoki) zenész-producer vállalkozását, a németországi Tutzingben bejegyzett Red Rock Musikproduktion GmbH-t hívták meg. Csetényi a HVG-nek azt mondta, azért dolgozik együtt Mándokival, mert „nemzetközileg elismert művész, Németország legsikeresebb zenei rendezője, aki rendszeresen dolgozik világsztárokkal, és maga is a nemzetközi szórakoztatóipar élvonalába tartozik. Tudása és tapasztalata hozzájárul a pályázat kiírója által támasztott elvárások sikeres teljesítéséhez.” Mándoki kormányzati népszerűségében azonban valószínűleg az is szerepet játszik, hogy – mint Angela Merkel német kancellár kampánydalának szerzőjétől – valamiféle közbenjárást is várnak tőle (lásd A magyar, aki Merkelnél helyreteszi a dolgokat című írásunkat).

Csetényi ötvenhattal is folytatja az üzleti tarolást: érdekeltségei, a Network 360 Kft. és az Affiliate Network Kft. csaknem 12,5 milliárd forintos állami megrendeléshez jutottak a Simicska–Orbán-konfliktus kitörése óta. Ennek – Csetényi Magyar Időknek adott interjúja szerint – semmi köze a táguló lakásáról híres miniszteri szomszédjához, hiszen „egyetlen versenyben sem a lakcímkártyámat kellett indítanom, hanem az ötleteinket és azokat a megoldásokat, amelyek megkülönböztetnek bennünket másoktól”.

A mostani megbízás elsősorban az emlékév németországi programjainak kiszervezését jelenti. Ennek keretében egy német nyelvű, 5 ezer példányban megjelenő fotóalbumot kell készíteniük, meg kell szervezniük egy sajtókampányt, amit „egy releváns témájú játékfilm” és egy általuk elkészítendő, „a történelmi és kulturális kapcsolatok megerősítését célzó”, 40 perces dokumentumfilm köré kell felépíteni. Nem világos, hogy Mándokinak a SAT1 televíziónak már korábban forgatni kezdett filmjéről van-e szó, ami mindenesetre – aligha véletlenül – szintén a „pesti srácokról” szól. Emellett Berlinben, Párizsban és Londonban egy-egy kulturális-művészeti rendezvény koncepcióját és az esemény teljes lebonyolítását várja el tőlük Rogán tárcája.

Csetényi Csaba. Vonzó lakcímkártya
©

Kérdés, mi szükség a két vállalkozásra, ha például az állam az efféle feladatokra fenntartja a Hungarofestet. Főleg, hogy a külügyminisztérium nyert is egymilliárd forintot a Schmidt-kasszából a külképviseleteken és a külföldi magyar kulturális intézetekben szervezendő emlékévi programok megvalósítására, az augusztus végén megszűnő Balassi Intézet pedig további 25 milliót a Hajnalodik – 1956–2016 című kiállításra.

Schmidt Mária megdönthetetlen birodalma

Pusztán a Terror Háza látszik a közvélemény számára Schmidt Mária történész birodalmából, pedig annak fundamentuma az 1999-ben alapított Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány. Ez tavaly fél-, az idén majd másfél milliárd forint állami támogatást kapott. De ezen kívül is rengeteg pénz folyik be ide: az 56-os pénzeken túl a közalapítvány osztja szét – a XX. Századi Intézet közbeiktatásával – például az első világháborús megemlékezésre szánt mintegy 3 milliárd forintot, amiből Schmidt is épített egy 300 millióba került kiállítást a Várkert Bazárban.

     Az első Orbán-kormány a szocialista Politikatörténeti Intézet és a liberálisnak elkönyvelt 1956-os Intézet állami támogatását vette el és adta oda a frissen alapított szervezetnek, melynek elsődleges célja az 1998-as választási kampányban megnyitott Terror Háza felépítése volt. A későbbi szocialista kormányok nem nyúltak hozzá a közalapítvány kuratóriumához, amelyben Schmidt megbízható emberei ülnek, és természetesen ő maga is helyet foglal, sőt ő az alapítvány főigazgatója is. Időközben öt intézmény jött létre a közalapítvány körül: a Terror Háza mellett a XX. Századi Intézet, a XXI. Századi Intézet, a Kommunizmuskutató Intézet és a Habsburg Történeti Intézet. Ezekben általában ugyanazok, Tallai Gábor és Békés Márton, vagyis Schmidt közvetlen munkatársai a tisztségviselők. Működésük alig látszik, leginkább Schmidt, Gerő András és barátaik, valamint Bayer Zsolt könyveit adják ki. Az intézetek és a Terror Háza „első főigazgatója” szintén Schmidt.

     Schmidt mélyen be van ágyazva a Fideszbe, a politikai kapcsolatokat üzleti szálak is át-átszövik. Kövér Szilárddal, a mai házelnök testvérével és a most ismét fontos (háttér)emberré vált, egykor hűtlen kezelésért jogerősen elítélt államtitkár, Várhegyi Attila feleségével együtt a 2010-ben megszűnt Magyar Egyetemi Kiadó Kft.-ben volt tag. Az Art-East XXI. Kiadó és Nyomdaipari Kft.-ben az egész Schmidt család és Várhegyiné is érdekelt volt egy időben. Schmidt lánya pedig a Várhegyi házaspár – fideszes önkormányzatoknak sokat dolgozó – Prestige Média Kft.-jében volt tag 2006–2011 között. A kapcsolat nemcsak a magánszférában maradt szoros: Várhegyi felesége, Fekete Marianna a Terror Háza gazdasági igazgatója.

      Jó kapcsolatokat ápol Schmidt az újabb fideszes elittel is. Lázár Jánosnak (akkor még hódmezővásárhelyi polgármesternek) csinált egy holokausztmúzeumot és egy mini Terror Házát is, Emlékpont néven. A történész férje, a 2006-ban elhunyt és több mint 5 milliárdos vagyont feleségére hagyó Ungár András cégében, a – részben ma is a család tulajdonában lévő – Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) igazgatóságában ott ül Nobilis Kristóf és a mostanra kegyvesztett Spéder Zoltán. Ennek, a tavaly csaknem 2,5 milliárdos árbevételt elért cégnek a portfóliójában volt a Rogán-féle Pasa Park is. De a baloldalon is voltak barátaik, Schmidt és egykori férje köréhez tartozott például Bajnai Gordon. Nem véletlenül kapott a Terror Háza egy 1,2 milliárdos uniós projektet az EU-s pénzeket is felügyelő minisztertől 2009 elején.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A félmillió Swift és Astra országa vagyunk

A félmillió Swift és Astra országa vagyunk

Ötszörösét költik a magyar fociklubok annak, ami ajánlott lenne

Ötszörösét költik a magyar fociklubok annak, ami ajánlott lenne

Szkíta konferenciára, és sámánnapokra is jutott a 90 milliós állami pénzből

Szkíta konferenciára, és sámánnapokra is jutott a 90 milliós állami pénzből

Újabb öt évre Baán László marad a Szépművészeti Múzeum főigazgatója

Újabb öt évre Baán László marad a Szépművészeti Múzeum főigazgatója

Újabb különleges trélerkombinációt kaptak el a rendőrök

Újabb különleges trélerkombinációt kaptak el a rendőrök

Kikerül az esti fő műsorsávból a Barátok közt

Kikerül az esti fő műsorsávból a Barátok közt