Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Százmilliókat kapott természetvédelmi fejlesztésre az EU-támogatások fölött diszponáló fejlesztési tárca államtitkárához, Szabó Zsolthoz köthető egyesület. A pénzből Szabó rokonának birtokán újítottak fel egy tavat – nem a köznek.
Interaktív tanösvénytáblák mutatják be a tavi világot: a környéken élő madarakat, békákat, emlősöket és növényeket –, de csak azoknak, akik, lényegében illegálisan, bejutnak a hatvani Cukorgyári-tó partjára. A terület szélén ugyanis „Figyelem, magánterület, tavaknál tartózkodni tilos! Fegyveres őrrel védett terület!” tábla és szögesdrót várja az attrakcióval elvileg megcélzott kisgyermekes családokat, a tóhoz vezető földúton pedig sorompó állítja meg a kirándulókat. (Kedden lapunk fotósát is megakadályozták abban, hogy a tavat megközelítse.)
Az egykori ülepítőtavat 186,8 millió forint uniós forrásból megszépítő – és elvileg fenntartó – Öko-Plan Tájvédelmi és Környezetfejlesztési Egyesület elérhetetlen, s a hevesi kisváros polgármesteri hivatalában sem igazítják útba az érdeklődőt. A tavaly év végén gyorsan lezavart beruházáson dolgozók azt mondják, sosem találkoztak a megbízóval. A környéken leginkább a volt polgármestert, Szabó Zsoltot, a beruházást egyébként idén februárban leokézó fejlesztési tárca államtitkárát sejtik a történet hátterében. Ő a közelmúltban éppen a tóparthoz közel vásárolt szántót és tanyát magának.
A tó a hatvani Aranyfácán Konzervgyár Kft. területén található, a cég ügyvezetője és közvetett tulajdonosa pedig a Szabó rokonságába tartozó Stolczenberger Róbert. (Az üzemet korábban működtető Aranyfácán 1934 Konzervgyár Kft.-t 2004-ig maga Szabó jegyezte, majd stratégiai tanácsadóként maradt a társaságnál, amelyet a megszűnéséig az ő érdekeltségében lévő ALT-OP Közgazdasági Tanácsadó és Eszközhasznosító Kft. tulajdonolt.) Nemcsak a telektulajdonos cég, de a rejtélyes Öko-Plan Egyesület sem tűnik függetlennek a volt városvezetőtől: az egymást gyorsan váltó elnökök több szálon is kötődnek Szabóhoz. Az előző vezető, Kurucz Anikó Szabó polgármestersége idején a városi beruházásoknál ténykedett, tavaly december óta pedig többek között abban segédkezik, hogy egykori egyesületének segítsen: annak a Fejlesztési és Koordinációs Központ Kft.-nek az fb-elnöke, amelyet a Szabó választási kerületében található települések közösen gründoltak pályázatírásra. A testületben Szabó közvetlen minisztériumi kolléganője, Gál Erzsébet is helyet kapott.
Az Öko-Plan pár hete készült tavalyi beszámolóját már Siraky-Nagy Annamária írta alá. Róla leginkább azt tudni, hogy Szabó szomszédja és állítólagos gyerekfelügyelője volt, majd az időközben elbocsátott kabinetfőnök, Tóth Csaba jobbkeze. Emellett a Szabó Zsolt által alapított Polgári Hatvanért Közhasznú Alapítványt is ő elnökli. Ez a szervezet – annak ellenére, hogy közhasznú – az erősen politikai tartalmú Megyehatár nevű időszaki kiadványt jelenteti meg.
Talán az sem véletlen, hogy az Öko-Plant is és az Aranyfácánt is a Radnóti tér 2. alá jegyezték be, abba az irodaházba, amely szintén az egykori konzervgyári területen van. A tószépítéssel nagyjából egy időben az ingatlanon energetikai felújítás folyt. Ebbe az irodaházba egyébként több tucat társaságot jegyeztek be – mások közt Szabóék ALT-OP Kft.-jének is ez volt a székhelye 2007-ig. Itt működik a Szabó-rokon Stolczenberger néhány másik kft-je: az Azimut, a Meggyes Völgy és a Tasty Trade Kft. Ez utóbbi építtette azt a szuhai panziót is, amelynek története kísértetiesen hasonlít a mostani horgásztóéra: uniós pénzből húzatta fel a Tasty Trade, de hosszas keresgélés után az derült ki, hogy magánemberként lehetetlen oda szállást foglalni.
Akárki legyen is a horgásztavas Öko-Plan mögött, minden uniós forrásra áhítozó szervezet megirigyelheti, milyen hatékony volt a tavi beruházás lebonyolítása. A pályázatot tavaly áprilisban adták be, a támogatást november 10-én ítélték meg neki, s a hivatalos papírok szerint a tó környéke december 15-ére el is készült. Közben november 24-én megfejelték az eredeti 150 millió forintos keretösszeget csaknem 37 millióval. Érdekesség, hogy a környezet és energia operatív programból (keop) elvileg nem támogathatták meglévő horgásztavak felújítását, miközben a Cukorgyári-tónál a helyi híradások szerint korábban többször is szerveztek horgászversenyt. S az Öko-Plan nem mellesleg olyan előkelő társaságban kapta meg a kiemelt támogatást, mint a Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter hátországának tartott Kisvárda Nádas-tava, melynél 200 millió forintot költhettek élőhelyvédelmi célú helyreállításra, de ugyanebből a keop-forrásból jutott a kisvárdai várkert rekonstrukciójára is 150 millió forint.
Az Öko-Plan mindenesetre idén augusztusban további félmilliárd forint uniós forrást nyert, ezúttal a Zagyva menti élőhelyek természetvédelmi célú fejlesztésére, mégpedig a Bükki Nemzeti Parkkal karöltve. Vélt profizmusának elismeréséül az egyesületet nevezték ki a konzorcium vezetőjének.
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Lassan valóban eljön az ideje annak, hogy a cégvezetők mérlegeljék, mit kezdjenek az MI kínálta lehetőségekkel.
Egyelőre nem, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem éri meg a cégnek ilyen számlával rendelkeznie.
Milyen tényezők befolyásolják a haj egészségét? Mekkora mértékű hajhullás a normális? Valóban más a férfiak és a nők hajritkulása? És mit tehetünk, ha már megtörtént a baj? Erről is beszélgettünk a HVG egészségpodcastjának legújabb adásában.
Orbán Viktor bejelentése alapján 3 százalékos kamatozás mellett kaphatnak lakáscélú jelzáloghitelt azok, akik első ingatlanjukat vásárolnák meg. De mennyit nyerhetnek az érintettek az új kölcsön indulásával? Hogyan hathat az új támogatás a lakáspiacra? Milyen feltételei lehetnek? A Bankmonitor szakértői elemezték a bejelentést.
Legfeljebb 50 millió forintot lehet majd felvenni 3 százalékos kamaton.
Gyökeresen átalakul a járműtervezés gyakorlata, s ebben egy magyar startup, a Shapr3D is meghatározó szerephez jutott. Közben gyorsan terjed a mesterséges intelligencia használata is.
A NER fői nagyvállalkozója csak a kockázatosnak ítélhető közbeszerzések keretében akár 2,2 ezer milliárd forint járadékot zsebelt be bő tíz év alatt.
Jogerős ítélet kötelezi az intézményt, hogy elárulja: ki keresett azon, hogy egy magáncégnek fizető betegek soron kívül részesülhettek az állami kórház szolgáltatásaiból.
Milyen autó képes erre egyáltalán?