„Ha rendes nyugdíjat kapnánk, nem lenne szükség a 30 ezer forintra” – miért dolgozik több mint százezer nyugdíjas Magyarországon?
Tavaly már 125 ezer fölé nőtt a nyugdíj mellett dolgozók száma.
Tarsoly Csaba előzetes letartóztatásánál nem sikerült tartani a határidőt, így az őrizetbe vétel ideje meghaladhatta a törvényben maximumként rögzített 72 órát – írta a Blikk, amely szerint erről a volt Quaestor-vezér tett panaszt a büntetés-végrehajtási ügyésznél, aki a kifogást megvizsgálta, majd továbbította a Központi Nyomozó Főügyészségre.
A csalással és sikkasztással vádolt Quaestor-vezért a nyomozók 2015. március 26-án, délután vették őrizetbe, több mint két héttel a brókercég 200 milliárd forintos kárt okozó bedőlése után.
Tarsoly állítása szerint, amit a telefonja híváslistájával tud bizonyítani, 16:40-kor vették őrizetbe, a jegyzőkönyvbe azonban egy későbbi időpont került rögzítésre. Ennek azért van jelentősége, mert három nappal később, vasárnap délután 16:53 és 17:07 perc között döntött a nyomozási bíró az előzetes letartóztatásról.
Ekkor azonban Tarsoly már nem lehetett volna őrizetben, mert letelt a 72 óra, és ilyenkor a büntetőeljárásról szóló törvény szerint el kell engedni a gyanúsítottat.
Az időpontokkal egy másik gyanúsítot, az ügy harmadrendű vádlottja, M. Zsolt esetében is meggyűlt a bajuk, akit Tarsollyal együtt vettek őrizetbe – tette hozzá a Blikk.
A Quaestor második emberét szintén március 26-án vették őrizetbe 16:28-kor, és három nap elteltével csak 17 óra után helyezték előzetesbe.
A nyomozási bíró meg is jegyezte, hogy letelt a 72 óra, így M. szabadon távozhat, de jelezte, hogy bár ez a szabály, sok értelme nem lenne ennek, mert hamarosan újból őrizetbe vennék. M. úgy döntött, hogy nem él a lehetőséggel, maradt a tárgyalóteremben, és azóta is előzetesben ül.
Az üggyel az ügyészség is foglalkozik, Nagy Andrea szóvivő szerint a beadványban írtakat feljelentésként kezelik, amelynek elbírálása jelenleg folyamatban van.
