Újabb EU-biztos állt ki a CEU és az egyetem fennmaradásáért tüntetők mellett. Vera Jourová, az Európai Bizottság igazságügyekért felelős tagja szerint a felsőoktatási törvény kedden elfogadott módosítása egyedül ezt az intézményt célozta, ez pedig már önmagában problémás – számolt be a Bruxinfo.

„Az az érzésem, hogy (a törvény) a civil társadalom befolyásának és a politikai pluralizmusnak a gyengítésére irányul” – közölte, hozzátéve: örül annak, hogy az emberek „bátran, hangosan és látható módon” kifejezték a véleményüket.

A bizottság szerdán tárgyal majd a magyarországi törvénymódosításról és a magyar jogállamiságról is, Jourová – aki korábban többször is bírálta a magyar igazságszolgáltatást – így magánvéleményét mondta el brüsszeli sajtótájékoztatóján. Más területen is kritizálta azonban Magyarországot: a Bruxinfo beszámolója szerint arról is beszélt, hogy

a bizottság aggódik a magyar igazságszolgáltatás függetlensége miatt.

Elismerte ugyanakkor, hogy ezt nem feltétlenül tükrözi az éppen hétfőn a tagállamok igazságszolgáltatási rendszerének működéséről közzétett 2017-es igazságszolgáltatási eredménytábla, ám ez a tavalyi adatokon alapul, idén pedig romolhat a helyzet.

A listán is találhatunk azonban aggasztó dolgokat. Kiderül belőle, hogy Magyarországon tartanak a leghosszabb ideig a pénzmosással kapcsolatos ügyek: az elsőfokú ítéletig átlagosan három év telik el. Az összes ügytípust tekintve már jobb a helyzet: az eljárások átlagos hossza első fokon 59 nap volt – 2010-ben még 79 napra volt szükség. A peres ügyeknél az első fok lezárására 159 napot kell várni, ez csupán egy nappal kevesebb mint 2010-ben. Ezzel Magyarország a jobbak közé tartozik: a belgáknál vagy Luxemburgban három hónapnál is rövidebb ez az idő, az olaszoknál viszont 527 nap.

A bírósági döntéshozatal hatékonyságát illetően Magyarország uniós összehasonlításban az elektronikus kommunikáció és a fogyasztóvédelem területén harmadik, a versenyjog területén a tizenharmadik helyen áll az elsőfokú bírósági felülvizsgálati ügyek eldöntésének 2013 és 2015 közötti átlagos hossza szerint.

A bíróságokkal kapcsolatos államháztartási összköltségek Magyarországon lakosonként 44 eurót tettek ki 2015-ben. Százezer lakosra 29 bíró jutott; első fokon 71%-uk, másod fokon 68 százalékuk, a legfelsőbb bíróságon pedig 48%-uk nő. 2017-ben a bíróságok és a bírák érzékelt függetlenségét a nyilvánosság 5 százalékban nagyon jónak, 43 százalékban elég jónak 21 százalékban elég rossznak, 7 százalékban pedig nagyon rossznak minősítette.