Nem kezd látványos osztogatásba a kormány a választás előtt – ez valószínűsíthető abból az értékelésből, amelyet a Költségvetési Tanács (Kovács Árpád elnök, Domokos László ÁSZ-elnök, Matolcsy György MNB-elnök) készített a 2018-as költségvetés tervezetéről.  Ahogy azt Varga Mihály már bejelentette, a tervezet 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel számol. Azt a Költségvetési Tanács is hangsúlyozza a kormánynak ma megküldött véleményében, hogy ez a szám minden más előrejelzést meghalad, ráadásul a korábbi években soha nem volt még ekkora eltérés az egyes becslések között. Van olyan előrejelzés, amely mindössze 3,1 százalékos növekedésre lát lehetőséget, a legoptimistábbak 4,1 százalékot várnak, maga a kormány pedig még ennél is feljebb lőtte be a célt.

Ez pedig azért is különösen fontos, mert egy 2009-es törvény szerint ha a GDP legalább 3,5 százalékkal nő, akkor a nyugdíjasok kimondottan sok pénzhez juthatnak. A Bajnai-kormány annak idején a 13. havi nyugdíjat úgy szüntette meg, hogy törvénybe írták: ha 3,5 százalék fölötti lesz a növekedés, akkor járhat újra ez az összeg. Egész pontosan úgy számolják ki a nyugdíjprémiumot, hogy a növekedési adatból kivonnak 3,5 százalékot, és ezzel szorozzák meg a novemberi nyugellátás 25 százalékát, de legfeljebb 20 ezer forintot. Azt Varga Mihály már pedzegette, hogy idén szóba jöhet a nyugdíjprémium kifizetése, ami a választások előtt nyilván jól jön. Ha pedig tényleg bejön – néhány más feltétellel együtt – a kormány 2018-as GDP-növekedési előrejelzése, akkor lesz prémium 2018-ban is.

Az EU-s módszertan szerint számított államháztartási hiány 2,4 százalék marad 2018-ban, azaz egyáltalán nem változik az ideihez képest. Ez ellentmond az Európai Bizottság ajánlásának, amely már az idei évre is ennél szerényebb deficitet javasolt, és ellentmond annak a közgazdasági logikának is, hogy a gyors növekedés éveiben kell takarékoskodni – a szűk esztendőkre. Az államadósság csökkenne, az idénre tervezett 71,4 százalék után 2018 végére már csak 69,5 százalékos lehet.

A kormány azzal számol, hogy a bruttó átlagkereset 8,8 százalékkal fog nőni, emiatt a kifizetett bértömeg 10-11 százalékkal emelkedhet. Mivel az infláció felpörög, a keresetek vásárlóereje 6-7 százalékkal javulhat. A növekvő bérekből pedig 9,3 százalékkal több személyi jövedelemadót szedhet be az állam. A szociális hozzájárulási adó bevételei azonban 0,8 százalékkal csökkenhetnek, miután ennek az adókulcsát két százalékkal csökkentik. A kormány abban is reménykedik, hogy az áfából 8 százalékkal, 289 milliárd forinttal több érkezhet be, ha valóban többet fogyasztunk, és az infláció is meglódul. A társasági adó bevételei viszont 40 százalékkal csökkenhetnek, miután a kulcs 9 százalékra esik.

Ami a költségvetés kiadásait illeti, a Költségvetési Tanács a következő pontokon tett figyelmeztető megjegyzéseket:

– Folytatódik az otthonteremtési program. Ha ezt sokan szeretnék kihasználni, akkor az igények jelentősen meghaladhatják azt, amivel a kormány most számol.

– Sok forrást rendelnek a foglalkoztatás bővítéséhez, főként ahhoz, hogy a közmunkásokat visszatereljék a versenyszférába. Azt a KT is elismerte, hogy ezzel egyelőre nem állnak jól, az viszont nem derül ki a jelentésből, hogy pontosan mennyit szánna erre a kormány.

– Tovább viszik az életpályaprogramot a pedagógusoknál, a rendőröknél, a kormányhivatalokban és a NAV-nál, béremelést ígérnek az egészségügyben dolgozóknak is.

– A mostaninál is többet fognak költeni a paksi atomerőmű bővítésére.

– Folytatódik a Modern Városok Program.

A KT úgy látja: azok a kiadások reálisan tervezettek, amelyeket egy-egy törvény alapján határoznak meg, vagy másmilyen módon ismert módszertan alapján számítják ki. Egyre több azonban az olyan kiadás, amelyről nem előre meghatározottan döntenek, főleg az EU-s támogatású előirányzatokban magas a megvalósíthatóság kockázata.

MTI / Beliczay László

A kormánynak célja az is, hogy a lehető leghamarabb kiszórják az uniós projektek pénzeit. A 2014–2020-as uniós költségvetési ciklus támogatásainak jelentős részét már 2018 végére felhasználnák. Azt a Költségvetési Tanács is hangsúlyozta: ahhoz, hogy gyorsuljon a gazdasági növekedésünk, alapvető fontosságú, hogy a korábbi előlegeket 2018-ban már tényleg felhasználják, valamint az is, hogy az új kifizetések mögött minél nagyobb arányban álljanak valódi teljesítések.

Arra 170 milliárd forintot különítenek el, hogy nagy baj ne legyen akkor sem, ha előre nem látható kockázatok következnek be. Az Országvédelmi Alapban 60 milliárd forint tartalékot raknak félre, a rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékában pedig 110 milliárd forint fog rendelkezésre állni. Aki pedig azt keresi, hogy a mostani ígéretek ellenére hogyan lehet mégis választási költségvetés, annak valószínűleg ezeken a tartalékok imént említett sorain lesz érdemes kutakodnia.

Egyértelmű, hogy továbbra is sok rajtunk kívül álló feltételtől függ, valóban rendben lesz-e minden a gazdaságunkban. A Költségvetési Tanács azt emelte ki ezek közül: az olajár most még viszonylag alacsony, de már egyre inkább nő. Nem tudni azt sem, hogy a Brexit-tárgyalások hogyan mozgatják majd a világgazdaságot, ahogy azt sem, hogy az Egyesült Államok és Kína, valamint az USA és Németország között mennyire éleződik ki a kereskedelmi verseny, és ennek milyen hatása lesz ránk. A nemzetközi migrációs válság szintén sok kérdést hagyott eddig megoldatlanul az egész EU előtt – tették hozzá Kovács Árpádék.