szerző:
Torontáli Zoltán

Egészen bizarr, hogy a Bajnai-kormány megszorító intézkedéséből húzhat hasznot a kabinet, amelyet megfejel kreatív inflációtervezéssel is. A lényeg, hogy a választások előtt pár hónappal érzékelhető mennyiségű pénz állhat a házhoz a nyugdíjasoknál.

Választás 2018
Diadalmámor és totális összeomlás - ez maradt a 2018-as parlamenti választás után. Magyarország tehát egyrészt olyan, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most. Igyekszünk válaszokat találni.
Friss cikkek a témában

Emlékszik még arra, hogy 2009 nyarán megszüntették a 13. havi nyugdíjat? A Bajnai-kormány a költségvetés akkori ramaty állapota miatt a többi között ezt sem látta kifizethetőnek, de hogy mégis, legalább elvi szinten ne vegye el teljesen a juttatást a nyugdíjasoktól, azt mondta, majd akkor kaphatnak külön pénzt („prémiumot”), ha olyan jól megy az országnak, hogy megengedheti. Majd akkor, ha a GDP legalább 3,5 százalékkal nő, és az államháztartás hiánya a tervezett szinten marad. Vagyis akkor, ha piros hó esik – körülbelül ezt jelentette a törvény 2009 nyarán.

1. Prémium

Most azonban

az Orbán-kormány örömmel jelenti, hogy Magyarországon piros hó fog esni,

mert idén a tervei szerint meglesz a 3,5 százalékos GDP-emelkedés, és a hiánycél is. Esze ágában sincs a kabinetnek a Bajnai-féle törvényt átírni, hiszen így éppen a parlamenti választások előtt fél évvel tud jelentősebb összeget folyósítani egyik legfőbb bázisának, a nyugdíjasoknak. Ez talán még hatásosabb lesz, mint a tavaly karácsonyi ajándék Erzsébet-utalvány.

Képünk illusztráció.
©

A szabályok szerint az év végének közeledtével fogják megnézni, hogy a két feltétel teljesülni látszik-e idén (ez több előrejelzés szerint azért minimum kétséges, lásd a keretes részt), és pozitív válasz esetén a prémiumot novembertől megkaphatják az érintettek. Ez egy egyszeri juttatás lenne, vagyis

karácsony előtti ajándék.

Lesz 3,5 százalékos GDP-növekedés 2017-ben?

Az Európai Bizottság éppen 3,5 százalékos GDP-növekedést vár idén Magyarországon, bár a testület korábban csak 2,6 százalékra számított. A Világbank 2,9 százalékot jósol, az OECD pedig csak 2,5-öt.

2. Inflációs korrekció

De van még tovább, bőven. A nyugdíjak ugyanis minden évben annyival emelkednek, amennyi elvileg elegendő a reálértéken tartáshoz, vagyis az infláció mértéke a növekmény alapja. (A valóság persze ennél bonyolultabb, de az emelés alapelve már jó ideje ez.) Csakhogy az emelés nem az elmúlt évi, hanem az adott évre várható, vagyis a kormány által tervezett pénzromláshoz van kötve, tehát mindig annyival kapnak többet a nyugdíjasok, amennyi a kormány előrejelzése szerint elég lesz a szinten tartáshoz.

Ha az előrejelzés nem jön be, akkor fő szabály szerint korrigálni kell az értékeket, tehát ha a tényleges infláció nagyobb a tervezettnél, akkor emelik a nyugdíjakat, ha pedig kisebb, akkor csökkentik. Ez azonban máris nem igaz, mert csökkentésre (emiatt) gyakorlatilag nem volt példa, az ugyanis politikailag vállalhatatlan lenne. A kormányok tehát ilyen esetben nem szoktak korrigálni, a pénzt meghagyják a nyugdíjasoknál.

Az idei évben a kormány olyat tehet, amit a kosárlabdások soha: triplát zsákolhat. A prémium mellett ugyanis már látszik, hogy az idei inflációt alultervezték, vagyis év végén ki fog derülni, hogy a pénzromlás tényleges üteme nagyobb az 1,6 százalékos tervnél, ebben az esetben pedig korrigálni kell januárig visszamenőleg:

ezt az összeget is ki tudják majd fizetni a nyugdíjasoknak novemberben.

3. Nyugdíjemelés

És a harmadik húzás: a jövő évi, 2018-as inflációt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elmondása szerint már 3 százalékosra lövik be, ami azt jelenti, hogy a jövő év eleji nyugdíjemelés is ehhez igazodik. A kormány tehát arra készülhet, hogy a parlamenti választások előtt fél évvel, a karácsonyi bevásárlás időszakában két jogcímen összességében olyan összeget tud kifizetni a nyugdíjasoknak, amely már nem zsebpénz, és még azt is be tudja jelenteni, hogy januártól (legalább) 3 százalékos emelést hajt végre.

Képünk illusztráció.
©

Ezt a csodás lépéssorozatot csak két bizonytalansági tényező árnyékolja be, amelyre a szaloncukor vásárlása közben várhatóan kevesek gondolnak majd. Az egyik, hogy ha a jövő évre beírt 3 százalék túltervezett (amire azért van némi esély), akkor 2018 végén csökkenteni kellene a nyugdíjakat, amit szokás szerint nem tesznek majd meg, vagyis a költségvetés (már nem először) erőn felül juttat pénzt – az azt természetesen megérdemlő – nyugdíjasoknak. A másik, hogy

a prémium összege vélhetően nem fog beépülni az alapnyugdíjba,

vagyis nem a prémiummal növelt összeg lesz a további emelések alapja, ami kisebb koppanást okozhat a később ébredőknél.

Mekkora lehet a nyugdíjprémium?

A törvény azt mondja, hogy ha a GDP növekedése 3,5 százaléknál nagyobb, kivonnak belőle 3,5-öt, így kapnak egy szorzószámot, amely azonban legfeljebb 4 lehet. És ezt szorozzák meg a nyugellátás november havi összegének 25 százalékával, de legfeljebb 20 ezer forinttal, a szorzat pedig kiadja a nyugdíjprémium mértékét.

A prémium intézményében egyébként is van némi morális és gazdasági bukfenc. Ebben a rendszerben ugyanis előfordulhat, hogy ha például több évig bukóban van a GDP, és a nyugdíjakat (mint szerzett jogot a sokéves munka után) reálértéken nem csökkentik, majd pedig erről az alacsonyabb szintről hirtelen meglódul a gazdaság, átlépi a 3,5 százalékos növekedést, akkor is emelni kell a nyugdíjakat. Ha azonban például a GDP először több év alatt zuhan összesen 10 százalékot, majd egy év alatt nő 4 százalékot, akkor a rendszerben egyáltalán nincs ott a kötelező emelés fedezete.

Az elmúlt hat évben a nyugdíjak reálértéke átlagosan 10 százalékkal nőtt, tehát az Orbán-kormány (is) érezhetően erőn felül próbál juttatásokat adni ennek a rétegnek. Egy lapunknak háttérben nyilatkozó nyugdíjszakértő szerint ez rendben is van, csak akkor válik elgondolkodtatóvá, amikor a GDP-arányos költés grafikonjára rávetítjük az oktatás és/vagy az egészségügy hasonló adatait. Ebből a nézőpontból ugyanis az látszik, hogy a növekedésünknek a nyugdíjasok inkább haszonélvezői, mint a másik két nagy elosztási rendszer felhasználói.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Nem jár a 2-es metró, elgázolt valakit

Nem jár a 2-es metró, elgázolt valakit

Érdekes kijelentést tett az LG, mi lesz így az összehajtható kijelzős okostelefonnal?

Érdekes kijelentést tett az LG, mi lesz így az összehajtható kijelzős okostelefonnal?

Ez történt: megmérték, és vannak mobilok, melyek 10x annyira sugároznak, mint a többi

Ez történt: megmérték, és vannak mobilok, melyek 10x annyira sugároznak, mint a többi

Donald Trump kérte Donald Trump Nobel-békedíjra jelölését?

Donald Trump kérte Donald Trump Nobel-békedíjra jelölését?

Kiderült, hogy miért tiltották le a Bayern meccsének közvetítését Iránban

Kiderült, hogy miért tiltották le a Bayern meccsének közvetítését Iránban

Erős és egészséges a berlini állatkert jegesmedvebocsa, itt a videó

Erős és egészséges a berlini állatkert jegesmedvebocsa, itt a videó