Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Magyarország a kezdetektől elutasította a menekültek áttelepítéséről szóló rendszert, sőt jelenleg az EU Bírósága is tárgyalja az ügyet. Most az Európai Bizottság is támadásba lendül.
Kedden dönt az Európai Bizottság arról, hogy kötelezettségszegési eljárást indít-e a menekültkvóták ügyében Magyarország ellen – értesült a Reuters brüsszeli forrásból. Úgy tudjuk, a döntést délután jelenti be Dimitrisz Avramopulosz, a bizottság migrációs ügyekért felelős tagja.
Magyarország nem az egyedüli címzettje lehet a jogi eljárás hivatalos elindítását jelentő levélnek. A lengyelek és a Reuters forrásai szerint a csehek is a listán vannak.
Az eljárás lényege, hogy Brüsszel párbeszédben igyekszik meggyőzni a kormányt a maga igazáról, erre nagy esély nincs a kvótát az első pillanattól fogva hangosan elutasító Magyarország esetében. Orbán Viktor hétfőn a parlamentben – a legújabb nemzeti konzultációról szóló napirend előtti beszédében – azt közölte: amíg a Fidesz és a KDNP kormányozza az országot, addig nem engednek Brüsszel zsarolásának és elutasítják a kötelező betelepítési kvótát.
A lengyel kormány sem hajlandó beadni a derekát: Mariusz Blaszczak belügyminiszter a PAP hírügynökségnek úgy fogalmazott, hogy az áttelepítési módszerek a migrációt erősítik Európában, és nem is hatékonyak. A csehek nem ennyire harcosak, ám a múlt héten a kormány bejelentette: nem fogad be több embert a 2015-ben elfogadott kvótarendszer keretében.
A bizottság hivatalosan nem erősítette meg az eljárás elindításának hírét, a Reuters erre vonatkozó kérdésére ugyanakkor felhívták a figyelmet egy múlt heti interjúra, amelyet Jean-Claude Juncker elnök a Der Spiegelnek adott. És amelyben úgy fogalmazott: akik nem veszik ki a részüket [a menekültek áttelepítéséből], azoknak kötelezettségszegési eljárással kell szembenézniük.
A helyzetet némileg bonyolítja, hogy a kvótarendszert elutasító Budapest és Pozsony az Európai Bíróságon támadta meg a rendeletet, az ügyet jelenleg is tárgyalja a luxemburgi székhelyű törvényszék. Az ítéleteknél többnyire irányadó főtanácsnoki vélemény júliusra várható.
A bírósági ügy általában az utolsó fázisa a kötelezettségszegési eljárásnak, amely általában 2-3 évig is eltart. Most azonban megelőzte a bizottság döntését.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Ritkán látott botrány lett egy csökkenő eladásokkal küzdő divatház reklámjából, amely közel egy hete tematizálja az amerikai közéletet. Mások belebuktak hasonló ügyekbe, ám itt még jól is alakulhatnak a dolgok az American Eagle számára, és ebben nagy szerepe lehet Donald Trumpnak.
Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója kudarcnak éli meg, hogy nem sikerült rendszerszintű változást létrehoznia.