"Érintős?" - csoda, hogy még megkérdezik a kártyákról

A bankkártyás forgalomban meghatározó lett az érintéses fizetés, a vásárlások 63 százaléka történt így az első negyedévben, ami értékben a teljes forgalom közel felét jelentette - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

  • MTI MTI

A belföldi kibocsátású fizetési kártyákkal belföldön összesen 944 milliárd forint értékben lebonyolított több mint 134 millió darab vásárlási tranzakció darabszámban és értékben egyaránt 25 százalékos emelkedést jelentett az előző év első negyedévéhez képest - jelentette az MNB. 

A vásárlási forgalmon belül a hitelkártyák használata némileg mérsékeltebb, 14 százalék körüli bővülést mutatott mind darabszámban, mind értékben, míg a teljes forgalom túlnyomó részét kitevő betéti kártyás vásárlások esetében a növekedési ütem 26 százalék fölött alakult.

A vásárlásoknál az érintéses tranzakciók számának bővülése mintegy 80 százalék volt az előző év azonos időszakához képest.

Az érintőkártyák száma 2016 végéhez viszonyítva több mint 5 százalékos emelkedés eredményeként elérte az 5,9 millió darabot, azaz az összes kártya kétharmada rendelkezik ezzel a funkcióval. 

A közel 88 ezer kereskedői elfogadóhelyen mintegy 113 ezer POS terminál üzemelt az első negyedévben és az érintéses fizetést lehetővé tevő készülékek száma is dinamikusan, több mint 4 százalékkal nőtt a megelőző negyedévhez képest.

Ez azt is jelenti, hogy már a POS terminálok több mint 77 százaléka támogatja az érintéses fizetést. Az internetes elfogadóhelyek száma mintegy 4 százalékkal bővült az előző év végéhez viszonyítva, így számuk meghaladta a 8800-at.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Mikor jó egy céges hitelajánlat?

Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk.

Révész Sándor: A Pride betiltása nem szólhat a Pride-ról

Révész Sándor: A Pride betiltása nem szólhat a Pride-ról

A gyülekezés joga arról szól, hogy egy véleménycsoport megmutatja magát köztéren a köznek: „Itt vagyunk, ezt gondoljuk, ilyenek vagyunk, ezt akarjuk!” Aki ezt nem teheti meg, az az önkifejezés, a közéletben való részvétel alapvető jogától van megfosztva.