Az Mfor azután készített interjút a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével, hogy kiszivárgott egy belső kormányzati jelentés, amely szerint csökken a szakképzés iránti érdeklődés, a gimnáziumi képzés pedig egyre vonzóbb. Pedig a kormány oktatáspolitikája – amelyre komoly hatása volt Parragh László javaslatainak – épp ennek ellenkezőjét célozza.

A kamarai elnök szerint az, hogy a középszintű oktatásból Magyarországon az európai átlagnál többen kopnak ki idő előtt, abból fakad, hogy nem megfelelő az alapszintű képzés. Szerinte az általános iskolában sokan nem tanulnak meg írni, olvasni vagy számítógépet használni. Épp ezért ő a szerinte elavult anyagot tanító közoktatást tenné rendbe legelőbb.

Középszinten szerkezeti váltást sürget: szerinte kevesebb gimnáziumot és több szakképző helyet lenne indokolt fenntartani.

(Ezzel kapcsolatban – ahogy korábban megírtuk – ugyancsak kormányzati háttéranyag készült. A tavaly decemberi keltezésű dokumentum szerint a kormány a gimnáziumi keretszámok korlátozásával növelné a szakképzésben tanulók számát. Később a hírre reagálva Palkovics László oktatási államtitkár azt mondta: nincs napirenden a gimnazisták számának csökkentése, gimnáziumok bezárása.)

Amikor az Mfor azt kérdezte Parraghtól, vajon miért tartanak mégis ki a szülők és a diákok a gimnáziumok mellett, úgy válaszolt: idő kell, amíg a paradigmaváltás fontosságát felismeri a társadalom. Szerinte

"a gimnázium azért csábító még mindig, mert élnek a régi beidegződések, melyek szerint a biztos jövőt ez az iskolatípus garantálja".

Parragh úgy látja, hogy a szülők fel fogják ismerni, hogy egy szakma megszerzése jobb életpályaesélyeket kínál, mint egy gimnáziumi érettségi.

"A magyarországi multik vezetői is mind szakmai képzésről indultak, onnan jutottak el a csúcsra. Ez a jövő."

Arról, hogy Parragh Lászlóból hogyan lett Csempekirályból "a miniszterelnök oktatáspolitikai rossz szelleme", a legfrissebb HVG-ben olvashatnak.