szerző:
hvg.hu

Az NGM-ből kikerült egy háttéranyag, amely szerint drasztikus lépéseket tervez a kormány annak érdekében, hogy csökkentse a gimnazisták számát és a szakképzésbe terelje a diákokat. A kormány egyelőre jegeli a tervet.

Egy tavaly decemberi, a Nemzetgazdasági Minisztérium által készített háttéranyag szerint a kormány úgy növelné a szakképzésben tanulók számát, hogy a gimnáziumi keretszámokat korlátozzák, vagyis az eddiginél kevesebb embert leheetne csak felvenne a gimnáziumokba - írja a Magyar Nemzet.

A nem a nyilvánosságnak szánt dokumentum a lap szerint több ponton is a Parragh László által vezetett Magyar Kereskedelmi és Iparkamara álláspontját tükrözi, Parragh ugyanis már volt, hogy arról beszélt, szerinte óriási hiba, hogy nem záratnak be gimnáziumokat.

A Magyar Nemzet által megszerzett anagban pedig az szerepel:

Megítélésünk szerint a szakképzésbe lépők számát növelhetné egy (…) kötelező jellegű felvételi rendszer, valamint a gimnáziumi keretszámok fokozatos korlátozásának bevezetése.

Mint a jelentés írja, míg a 2012/2013-as tanévben a gimnáziumban és a szakképzésben részt vevő diákok aránya 37, illetve 63 százalék volt, ez a 2015/2016-os tanévre 41-59-re módosult. Problémaként vetik fel, hogy olyan gimnáziumok is működnek, amelyek akár 2,5 körüli tanulmányi átlaggal is fölvesznek diákokat, pedig a gyengén teljesítő tanulóknak nemcsak alacsonyabbak a továbbtanulási esélyeik, de a szakképzést választókkal szemben is jelentős a hátrányuk, hiszen szakma nélkül nehezebben helyezkednek el a munkaerőpiacon.

A helyzet megoldására több javaslatot is tesz a háttéranyag:

  • A gimnáziumba és szakgimnáziumba jelentkezők részére kötelezően előírnának egy központi írásbeli felvételi vizsgát, továbbá minimális bejutási pontszámküszöböt is. Az intézkedéseket csak fokozatosan vezetnék be, bár a javaslat szerint a központi felvételire már a 2017/2018-as tanévtől szükség van, de a célja ekkor még csak az adatfelmérés volna, hogy ennek alapján alakítsák ki a következő évi felvételi ponthatárokat.
  • Az idén még a tanulólétszámot sem korlátoznák, ugyanakkor a 2018/2019-es tanévtől már "fokozatosan szűkülő keretszámokat" és "emelkedő tanulmányi követelményeket" szabnának meg.
  • A szakképzésben évek óta használatos, úgynevezett szakmaszerkezeti döntést is kiterjesztenék a gimnáziumokra - ezzel határoznák meg, hogy hány tanulót képezhetnek. A javaslatban az áll, hogy "a fokozatosság jegyében a gimnáziumi létszámkorlátok bevezetésére először a magánfenntartású intézmények esetében kerülne sor a 2017/2018-as tanévben", majd évente, minden fenntartóra vonatkozóan meghatároznák a gimnáziumi létszámkorlátot. A keretszámokat pedig nagyobb mértékben csökkentenék, mint azt a természetes, demográfiai okokból történő tanulólétszám-fogyás indokolná.
  • Emellett azt is bevezetnék, hogy ha egy gyereket az általános eljárásban nem vesznek föl sehova, akkor a pótfelvételin már csak a szakképzésbe tudjon jelentkezni.

A háttéranyag készítői azt a következtetést vonják le, hogy rövid távon a keretszámok bevezetése hozhat gyors eredményt, középtávon azonban a korlátozást a felvételi pontszámküszöb meghatározásával kellene fölváltani, ez ugyanis "egészséges versenyt" kényszerítene ki az iskolákból. Ugyanakkor elismerik: az intézkedések ütemezése eltérő politikai kockázatokkal jár.

Az anyagban több javaslat foglalkozik a szakképzés vonzóbbá tételével is:

  • Fölvetik, hogy a szakmákat bemutató médiakampányt kellene indítani azonnali hatállyal, amelyet a Miniszterelnöki Kabinetiroda irányítana.
  • Értekeznek "a magán- és alapítványi fenntartású képzőintézmények visszaszorításáról" is, mondván "a szakképzés minősége igen heterogén a magánfenntartású szakképzők körében, és súlyos költségvetési szabálytalanságok tucatjai történtek az elmúlt években". Megjegyzik azt is, hogy már 2018-tól át kellene alakítani a magán-, egyházi és az állami fenntartású szakképző iskolák finanszírozási rendszerét.
  • Javasolják, hogy a szakirányú továbbtanulás esetén a felsőoktatási felvételi eljárásban a jelenleginél vonzóbb, kedvezőbb elbírálást kapjanak az emelt szintű, vagyis technikusi szakképesítésűek.
  • Az ötletek között szerepel, hogy minden szakgimnáziumban legyen elérhető a tanulók számára nyelvi előkészítő évfolyam, és hogy bővítsék a két tanítási nyelvű szakképző intézmények körét.
  • Egy általános szakképzési ösztöndíjrendszer ötletét is felvetik, amit "2017-től mindenki kap". Az ösztöndíj mértéke szakképzőiskola-típustól és tanulmányi eredménytől függetlenül minden tanuló számára egységesen 20 ezer forint/fő/hó volna. Ám havi szinten csak 10 ezer forintot kapnának a diákok tanulmányaik alatt, a pénz másik felét csak akkor kapnák meg egy összegben, ha sikeresen befejezték képzésüket.

A Magyar Nemzet információi szerint az NGM jelentésének végső változata nem került a kormány elé, vagyis úgy látszik, egyelőre jegelik a behatóbb változásokkal járó javaslatok megvitatását.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A Bakáts téren rabolt és verekedett, keresi a rendőrség

A Bakáts téren rabolt és verekedett, keresi a rendőrség

Kaposvár és Pécs is akarja magának az M9-es autópályát

Kaposvár és Pécs is akarja magának az M9-es autópályát

Pénztárcát lopott a győri vasútállomáson, segítsen a rendőrségnek megtalálni!

Pénztárcát lopott a győri vasútállomáson, segítsen a rendőrségnek megtalálni!

Coutinho orvosi vizsgálatra Münchenbe érkezik

Coutinho orvosi vizsgálatra Münchenbe érkezik

Sok értelme lenne megvenni Grönlandot, már ha eladó

Sok értelme lenne megvenni Grönlandot, már ha eladó

"Egy cég nyerte a tenderek 90%-át" - még jobban kitálal a gyulai exfideszes

"Egy cég nyerte a tenderek 90%-át" - még jobban kitálal a gyulai exfideszes