szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Bonyolult magyarázatok helyett álljon itt egy egyszerű tanmese. Kell hozzá néhány gyerek, aki malacperselyben gyűjti a pénzét.

Vegyük Jancsika példáját. Amikor van egy kis aprópénze, beteszi a malacperselyébe. A perselyt a szobájában tartja. Jancsika mamája tudja ezt, és időnként megnézi, mennyi pénz van a fia perselyében, esetleg mennyit költött belőle.

Jancsika egy szép napon úgy dönt, nem akarja, hogy az anyukája így ellenőrizze.  Ezért vesz egy másik malacperselyt, abba is tesz pénzt, ráírja a nevét és átviszi a szomszédban lakó barátjához, Ferihez, hogy tegye el a szobájában. Feri anyukája elfoglalt, nem ellenőrzi a fiát, így a malacpersely biztos helyen van, senki sem nézeget bele.

Idővel a környék összes gyereke úgy gondolja, hogy ez jó ötlet, és mindenki elvisz egy saját malacperselyt Feriékhez, ahol egyre csak gyűlnek a pénztároló figurák. Egy napon ez szemet szúr Feri anyukájának, aki jól felidegesíti magát és dühében felhívja a gyerekek szüleit, akiknek elmond mindent. 

Nem minden gyerek csinálta ezt rosszaságból. Erika például azért vitte át Ferihez a pénzét, mert a bátyja lopkodott belőle, és el akarta rejteni. Tomi az anyukája születésnapi ajándékára gyűjt, de nem akarta, hogy megtudja. Sanyi pedig csak azért tette, mert olyan jó ötletnek tűnt.

Sok gyerek azonban rosszalkodásból vitte át a malacperselyét. Karcsi ellopta mások ebédpénzét, de nem akart lebukni a szülei előtt. Misi egyenesen az anyukája pénztárcáját csapolta meg. Bélát pedig a szülei fogyókúrára fogták, ő viszont nem szerette volna, ha kiderül, hogy édességre költi a pénzét

A tanmese eredetileg (angolul és más szereplőkkel) a Reddit közösségi oldalon jelent meg a Panama Papers nevű, a felnőttek offshore-ozási gyakorlatát bemutató óriási iratköteg nyilvánosságra kerülésekor. De most, a Paradise Papers nevű újabb „adag” feldolgozásának eredményeit bemutató cikkek publikálásakor is aktuális.

A példát folytatva, mindkét alkalommal sok fontos emberről kiderült, hogy a „malacperselyüket” Feriék házában, vagyis offshore-paradicsomokban tartották. Az igazán fontos kérdés az, hogy ki csinálta mindezt rosszaságból, és ki nem. De az már nem tanmese.

A lényeg

A köznyelvben offshore-ként emlegetett cégek „alapesetben” nem illegálisak. Nem is az a legnagyobb baj velük, hogy adót lehet megspórolni a segítségükkel, hanem az, hogy a tulajdonosi hátterük, üzleti tevékenységük sokszor homályos vagy egyenesen felderíthetetlen. Nemcsak az adót, de a rivaldafényt is kerülik, így a felkapott offshore-paradicsomok listája időnként (és üzletáganként) változik. Ciprusnak, Liechtensteinnek vagy a brit koronabirtok Man-szigetnek a hírneve mára megkopott, feljövőben van Gibraltár, Luxemburg vagy Zug kanton. Európán kívül pedig számtalan verzió van, nemcsak törpe szigetországok, de az USA Delaware állama is. Bizonyos szempontból minden ország offshore ország, ez csak nézőpont és adókulcs kérdése.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Gyenis Ágnes Gazdaság

Az offshore-nak vége, de itt az új módszer a rejtőzködésre

Átláthatatlan, olykor nyilvánvalóan politikai indíttatású cégfelvásárlásokat hajtanak végre mostanában a magántőkealapok, amelyekben már 100 ezer euróval is „szakmai befektetővé” válhatnak a kiválasztottak. A leglátványosabb tranzakciók Mészáros Lőrinchez köthetők. A magántőkealapok működéséről szóló sorozatunk 1. része.