Kell-e tulajdonképpen magyar euró?

Folytatódik a magyar gazdaság jövője szempontjából az egyik legfontosabbnak tartott vita arról, kell-e és ha igen, mikor kell Magyarországnak bevezetnie az eurót.

A témában a hvg.hu több szerzője is megszólalt, körbejárták a lehetséges hatásokat, illetve a megfogalmazódott szempontokat. A kérdés aktualitását mutatja, hogy nem csupán szakértők vitatkoznak róla, alig két hét múlva például Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Balázs Péter volt EU-biztos, a baloldali pártoknál állítólag kormányfőjelöltként is felvetődő ex- külügyminiszter is összecsaphat a GKI novemberi születésnapi konferenciáján.

 A felvetések ott is hasonlók, mint általában: mikor és milyen feltételekkel vezethető be Magyarországon az euró, egyáltalán kell-e ezt erőltetni, vagy inkább mégsem, jobb, gazdaságilag kifizetődőbb kívül maradni az eurózónán? A kérdés csak az, hogy sikerül-e ellépni a politikai szempontoktól, illetve a kormány Brüsszel-fóbiáján, van-e esély politikusoknak szakmai vitát folytatni.

„Az euró bejövetele a magyarokhoz” című üzleti tanácskozáson rajtuk kívül kifejti véleményét erről több párt képviselője, Surányi György, az MNB volt elnöke, illetve Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel intézet vezető kutatója, valamint Székely István Pál, a az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyekért Főigazgatóságának (DG ECFIN) kutatási igazgatója, meg Vértes András GKI-elnök.