A korábbi francia elnökök feleségei, vagy Francois Hollande esetében az élettárs, nem rendelkeztek semmilyen hivatalos titulussal, ezzel nagy fejtörést okoztak a nemzetközi találkozók protokollfőnökeinek. De Emmanuel Macron, mint sok minden másban, ezen a téren is tiszta lapot kíván nyitni. Egyrészt abból indul ki, hogy az elnök neje nem a király felesége, vagyis nem királyné. De tény, hogy Brigitte Marcon szereplése a kampányban és férje választási győzelme óta a közösségi médiában fontos tényező volt és ma is az, vagyis az elnök neje politikai szereplő lett, akár tetszik, akár nem – írja a Le Figaro.

Macron augusztusban bejelentette: hivatalos státuszt kap a mindenkori francia „Première dame”, de akkor még nem tisztázódott, mindez mibe kerül. Most, az elnöki palota 2018-as költségvetésének nemzetgyűlési vitájában kiderült: Brigitte Macron rendelkezésére áll két kommunikációs szakértő és egy titkárság, amely a hozzá érkező e-maileket, leveleket és egyéb üzeneteket kezeli. Minderre évente 440 ezer eurót biztosít a francia állam, és ebben az összegben benne van az államfő nejének biztonságára ügyelő személyzet javadalmazása is.

Az évi 440 ezer eurós „Première dame” juttatást az ellenzék természetesen indokolatlannak minősítette és támadta. Pedig összevetve az elődökkel, a korábbi elnökfeleségeknek juttatott összegekkel, csak szerény kiadásról van szó.

A közvetlen elődnek, Francois Hollande-nak csak élettársa volt, és ő sem tartott ki az államfő mellett a mandátum végéig. A korábban újságíró Valérie Trierweiler havi húszezer eurót, vagyis évente 240 ezret költött irodájára, munkatársaira. Ez az összeg kisebb, mint a jelenlegi évi 440 ezer. De Carla Bruni, Nicolas Sarkozy igencsak mediatizált neje kb. 800 ezer eurós éves kerettel rendelkezett. Jacques Chirac felesége pedig még ennél is többel, csaknem évi egymillió euróval. Ebben az összevetésben nem kiugróan magas, sőt kifejezetten szerény a jelenlegi „Première dame” évi 440 ezer eurós költségvetési kerete.

Korábbi cikkünkben már írtunk arról, hogy Yvonne De Gaulle még a saját kis szatyrával járt a piacra, és a saját zsebből vásárolt be. Sőt, az anekdota szerint Charles De Gaulle még az Elysée-palota villanyszámláját is elnöki fizetéséből, és nem dologi keretből fedezte. Pedig ő nem hétköznapi politikus, hanem történelemformáló államférfi volt. Aki viselkedésével jól megjelenítette a két kategória közötti különbséget.