Tetszett a cikk?

Egyáltalán nem biztos, hogy a hazai netes kereskedelemben is egyre népszerűbb fekete pénteken olcsóbban tudunk vásárolni. Megmutatjuk, hogyan trükköznek az üzletek.

Azt hitte, sokat nyerhet, ha a fekete pénteken vásárol? Ki kell, hogy ábrándítsuk: vannak termékek, amelyeknél az akciós ár nemhogy nem alacsonyabb a korábbinál, de a néhány hónappal korábbit meg is haladja.

Az természetesen nem várható el a vevőktől, hogy az akciós ajánlatok között keresgélve összevessék az előző árakkal, és ezt az üzletek is pontosan tudják. Ráadásul az eNet friss felméréséből az is kiderül: négyből csak egy internetező készül tervezetten leárazásokra. Úgyhogy most egy termék árváltozásain keresztül mutatjuk a trükköt.

Egy tévékészülék árait követtük. Az LG 49 colos LED tévéjét fél évvel ezelőtt még 250 ezer forintért lehetett megvásárolni az Árukereső weboldalán regisztrált üzleteknél; a minimális és az átlagos ár is ezen a szinten mozgott. Nyárra azonban 180 ezer forint körülre zuhant vissza az átlagár, míg a minimum valahol 150-160 ezer körül volt, és innen máig nem is mozdult el. A fekete péntekre készülődve azonban találtunk olyan üzletet, amely októberi hírlevelében a 177 900 forintos ár mellett azt jelezte: a termék 32 százalékos kedvezménnyel kapható az „eredeti”, 264 900 forintos árhoz képest.

Az pedig aligha valószínű, hogy a webbolt ilyen áron forgalmazta volna a tévét. Pláne, hogy ebben az esetben jelentős áremelést kellett volna végrehajtania, hiszen szeptember második felében még 169 900 forintért kínálta ugyanazt a terméket – vagyis az októberi akciós árnál is olcsóbban. A változatosság kedvéért most emelkedett az ár: szerdán 185 090 forintért lehetett megvásárolni – akció nélkül. Találtunk ilyen készüléket ennél jóval olcsóbban is – és abban az üzletben sem mulasztották el feltüntetni, milyen óriási kedvezménnyel árulják: 249 900 forintról árazták le 168 690 forintra.

A nagyobb méretért kattintson!
Árukereső

A trükk nem egyedi: hasonló ármozgást több terméknél is találtunk. Az ár persze szabadon megszabható, az azonban, hogy mit neveznek kedvezménynek, már nem, márpedig a túl magas árhoz viszonyítva magas, ám valójában egy korábbi árat megtartó akciót nem csak egy üzletben és nem is egy terméknél fedeztük fel.

Amit találtunk

  • irreálisan magas „eredeti ár” és ehhez képest óriási akció
  • a korábbi, nem akciós árral megegyező vagy annál is magasabb „akciós ár”
  • ha az akció nem olyan mértékű, mint amennyit kiírnak a termék mellé
  • egy nem akciós terméknél a kedvezményes időszak lejártát követően az akciós tábla kint marad
  • az árban nem szerepel a megfelelő garancia
  • a rendelést adminisztrációs hibára hivatkozva visszavonja a webshop
  • valójában nem is létezik a terméket alacsony áron hirdető weboldal

Esetleg ezek kombinációja.

Mindez nem csak bosszantó, de – mint Kispál Edit, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének (FEOSZ) a szóvivője kérdésünkre megerősítette – megsérti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény előírásait is. A törvény ugyanis megtévesztőnek – ilyenformán tiltottnak – tartja, ha a kereskedő valótlan információt közöl ezekről: „az áru ára, illetve díja, az ár, illetve díj megállapításának módja, különleges árkedvezmény vagy árelőny megléte”. Ez ugyanis – fogalmaznak a törvényalkotók – „a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas”.

Ha ilyet tapasztalnak a vásárlók, a hatóságnak is jelezhetik: kisebb ügyekben az illetékes kormányhivatalnál működő fogyasztóvédelmi szerv, míg a nagyobbaknál a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jár el.

A GVH büntethet is

A GVH-nak arra is van lehetősége, hogy vizsgálja egy termék vagy szolgáltatás árának a történetét. Ez alapján pedig megállapítható az is, hogy az akcióról szóló hirdetés félrevezető-e - mondta el a hvg.hu-nak Basa Andrea, a hatóság szóvivője. Kiemelte: abban számukra nincs különbség, hogy egy Magyarországon működő vagy egy külföldi webáruházról van szó, a lényeg az, hogy hazánkban hirdesse az érintett árut. Ebből a szempontból pedig nincs jelentősége annak sem, hogy szórólapról, tévés hirdetésről vagy akár hírlevélről van szó, a lényeg a kommunikáció.

Kamuakciónál is szankcionált már a hatóság, vagyis a cikkünk említett esethez hasonló trükközés miatt. A JYSK egy 2008-as akciójába került párnáról derült ki, hogy az akció alapjául szolgáló magasabb alapárat a bútoráruház az akció előtti időszakban nem alkalmazta, így a megtakarítás nem volt valós. 

Nem ez volt az egyetlen eset. Néhány hónappal ezelőtt egy utazásszervezőt figyelmeztetett a hatóság egy hasonlóan hazug kedvezmény miatt. A Premio Travel Holidays Kft. 2013-2015 között törökországi útjait hirdette azzal a szlogennel, hogy „Csak Önnek 59990 Ft/főtől* 209990 Ft helyett.” A gond csak az volt, hogy  bebizonyosodott, a cég soha nem értékesítette a meghirdetett 209990 forintos alapáron az utazásokat, a mellé kedvezményes, 29900 forintos áron kínált vacsora pedig eleve az ajánlat része volt. A cég büntetést nem kapott, tekintettel arra, hogy kkv-ről van szó, amely először követett el jogsértést.

A Penny Marketnek ezzel szemben százmillió forintos bírságot kell fizetnie 2009-ben, mert kiderült: több esetben a fogyasztóknak a boltokban többet kellett fizetniük az akciós újságban, a plakátokon vagy a nyomtatott sajtóban meghirdetett akciós áraknál. Egyes üzletek adott esetben önkényesen kezdhették, illetve fejezhették be a meghirdetett akciós árak alkalmazását.

Szintén 100 milliós bírságot szabott ki a hatóság 2012-ben a Magyar Éremkibocsátó Intézet Kft. akciója miatt. Igaz, itt nem csak azt kifogásolta a GVH, hogy a cég számos lapban hirdetett érméiről azt állította, hogy kedvezményes áron és korlátozott mennyiségben elérhetők, de azt is, hogy olyan színben tüntette fel magát és a terméket, mintha az hivatalos állami pénzverde készítette és bocsátotta volna ki.

AFP / Leon Neal

Nem csak az ár számít

Az akcióknál természetesen nem csak az ár számít. Hanem az elállás is, amely ebben az esetben ugyanolyan feltételekkel történik: vagyis egy nem tetsző terméket ebben az esetben is köteles visszavenni egy üzlet, a jótállás és a reklamálás joga is megilleti a vevőt. Kivétel csak az, hogy ha az üzlet már az akcióban jelzi: azért árazott le, mert hibás a termék. Az elállás jogára amúgy is érdemes ügyelni – hívta fel a figyelmet Kispál Edit.

Nem véletlenül: a súlyos jogsértést elkövető webáruházak listáján is a legtöbb esetben ez olvasható problémaként. A kereshető adatbázisból az is kiderül, ha egy üzlet már orvosolta a fogyasztóvédelem kifogásait.

Vásárláskor még egy dologra nem árt ügyelni: hogy megbízható helyre küldjük-e el a pénzünket. Ennek természetesen akkor van jelentősége, ha nem utánvéttel, hanem előre fizetjük ki a termék árát. Ezért is fontos, hogy alaposan utánanézzünk az üzletnek – a fogyasztóvédők és a csomagküldők is azt ajánlják, ne csak a termékkínálatot és az árakat figyeljük, hanem az oldal alján azt is nézzük meg, kivel kerülünk kapcsolatba. 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Gazdaság

Kezdünk rákattanni a fekete pénteki őrületre

Érdekes kísérlet lesz az idei Black Friday Magyarországon: eddig a webáruházak nagy napja volt ez, most viszont már a legtöbb hagyományos bolt is nagy akciókkal próbálkozik. A fogyasztók szokásai átalakultak, de még távol vagyunk attól az őrülettől, amit ez a nap Nyugaton jelent.