Különösen azért nem, mert ezúttal a kormány lépett, és nem valamilyen cég fogalmazta meg a dömpingvádat. Az amerikai vállalatok persze nem véletlenül olyan óvatosak: félnek a visszacsapástól. Kína a világ első számú kereskedelmi hatalma, óriási belső piaccal. Ha ezt az amerikaiak valamilyen okból nem tudnák, akkor Pekingben a külügy siet erre felhívni a figyelmüket.

Trump elnök emiatt nem is nagyon sietett valóra váltani választási ígéretét: 45%-os külön vámmal sújtani a kínai áruk importját, melyet dömpingnek nevezett. 2016-ban az USA kereskedelmi deficitje meghaladta a 350 milliárd dollárt Kínával szemben. Szeptemberben minden korábbi havi rekordot megdöntött a különbség a behozatal és a kivitel között- írja a Reuters.

Ezért lépett volna Trump? Nemrég Pekingben még minden szépet és jót elmondott a két óriás viszonyáról. Magával vitt egy videót, melyen unokája kínai nyelven köszöntötte Hszi bácsit és nejét (Hszi Csin-ping Kína első embere, aki a legutóbbi pártkongresszuson megerősítette pozícióját). Kína elnöke az utóbbi időben a szabadkereskedelem bajnokaként viselkedik, szemben Trump elzárkózó politikájával.

A Kína elleni kampány mögött a kereskedelmi főképviselő, Robert Lighthizer áll. Ő már nyáron nekiment a kínaiaknak a szerzői jogok ügyében. Egyáltalán nem alaptalanul: Kína ebben a tekintetben maximálisan negligálja a nyugati normákat. Vagyis igyekszik mindent lekoppintani anélkül, hogy ezért akár egy centet is fizetne. A buzgó kereskedelmi főképviselőt mégis leállították. Trump ugyanis Pekingbe készült. Ott díszebédet adtak a tiszteletére a Tiltott Városban, a császárok és a kommunista csúcsvezetők lakhelyén - ez ritka diplomáciai kegynek számít. Sok mindent meg is ígértek Trumpnak, aki egy valamire nagyon számított, Észak-Korea megrendszabályozására.

 Egy darabig úgy látszott, hogy megy is a dolog: szeptember 15 óta nem hajtott végre új rakéta vagy nukleáris kísérletet az ifjú diktátor. Akinek országát pedig Donald Trump visszahelyezte a terrorista államok listájára. Aztán Észak-Korea fellőtte új interkontinentális rakétáját, amely állítólag az USA-t is elérheti. Vagyis a megrendszabályozás nem mondható teljes sikernek. Washington azt várja Pekingtől, hogy alkalmazzon olajembargót Észak-Korea ellen, vagyis kényszerítse térdre az ifjú diktátort. Kína erre szemlátomást nem hajlandó.

Ha ugyanis összedőlne a kommunista diktatúra Észak-Koreában, annak beláthatatlan következményei lennének az egész térségben. Kína határainál pedig megjelennének az amerikai járőrök. Ehhez végképp nem ragaszkodnak Pekingben. Trump most újra kereskedelmi háborúval fenyeget, de nagyon óvatosan. Próbaléggömb az alumíniumötvözet ügy a maga 604 millió dollárjával. Sok függ Peking válaszától, hiszen a kínaiak jók tudják: csakis úgy előzhetik meg Amerikát, ha nyitva tartják a globális piacot, és ott nyomják le az Egyesült Államokat.

Mindeközben Magyarországon 

Minden tekintetben sikerült megerősíteni az eddig kialakított kínai-magyar együttműködést - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden az Országházban a Li Ko-Csiang kínai kormányfővel folytatott tárgyalása után.

Közép-Európa országai közül Magyarország szállítja a legtöbb árut Kínába, és ide érkezik a legtöbb kínai beruházás- mondta a miniszterelnök, hozzátéve: a Kínába irányuló magyar export tavaly mintegy 600 milliárd forintot tett ki. Kína gazdasága a következő években 6-7 százalékkal fog bővülni, ami hatalmas méretű növekedés, és azt is jelenti, hogy Kínának óriási importra lesz szüksége, továbbá jelentős termelési kapacitásai jönnek létre, így pedig kínai vállalatok a világ számos helyén valósítanak majd meg beruházásokat - fejtette ki Orbán Viktor.

A mostani magyar-kínai megállapodások közül megemlítette, hogy Magyarország kukoricát és mézet szállíthat az ázsiai országba. Emellett a magyar Eximbank 500 millió dolláros hitelkerethez jut, amelyet kihelyezhet a magyar gazdaságba.  A BorsodChem 217 millió dolláros beruházási hitelt kapott, "ez jó hír Kazincbarcikának"; és megnyílt egy 20 millió dolláros fejlesztés lehetősége a Komáromban lévő kínai elektromosbusz-gyár esetében, "ez jó hír a komáromiaknak" - sorolta, kiemelve egy sárvári és egy szegedi magánmegállapodást is: egy nagy termálprojektet, illetve egy 40 millió dolláros textiláru-értékesítést. Előbbi jó hír a sárváriaknak, utóbbi pedig jó hír a szegedieknek - jegyezte meg.

Li Ko-Csiang kiemelte: Kína és Magyarország együttműködése kölcsönösen előnyös fejlődési lehetőségeket jelent a két országnak. Az elmúlt években jó irányba mozdult el a két ország együttműködése, és Kína azt szeretné, ha Magyarország még fontosabb célpontja lenne a kínai befektetőknek. A 16 közép-kelet-európai ország és Kína csúcstalálkozója sikeres volt, elfogadták a budapesti irányelveket. Ez az együttműködés megerősítheti az országok kapcsolatait és ellensúlyozza a régiók eltérő fejlődéséből származó hátrányokat - vélekedett. Hozzátette: Kína és Közép-Kelet-Európa jól kiegészíti egymást gazdaságilag. Úgy vélte, nem kell tartani a gazdasági globalizáció negatív hatásaitól, és az elmúlt években egyértelművé vált, hogy bár hozhat akadályokat a globalizáció, ez az együttműködés rendkívül erős eszköz a kezelésükben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatása szerint a két ország képviselői több mint tíz megállapodást írtak alá.