Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A protekcionizmus mindenkinek rossz. Ez a véleménye Cecilia Malmström asszonynak, aki az Európai Unió kereskedelmi biztosaként mindent megtett a szabadkereskedelemért.
A párizsi Le Monde Brüsszelben készített interjút a svéd biztossal arról, hogy mi vár Európára, ha Trump betartja választási ígéreteit. Az ázsiai és csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezményt már visszavonta, Mexikót megfenyegette, hogy büntetővámot vezet be ellene és abból fizeti ki a határon épülő kerítést. A német autógyáraknak is különadót helyezett kilátásba, ha Mexikóban gyártják azokat a gépkocsikat, melyeket aztán az USA-ban akarnak eladni. Mire számíthat Európa?
Trump csak azt teszi, amit megígért a választási kampányban
Ennek pedig nagyon súlyos következményei lehetnek az egész világkereskedelemre- hangsúlyozza az EU kereskedelmi biztosa. Olyan spirál alakulhat ugyanis ki, amikor a protekcionista intézkedések kiváltanak egy hasonlót másutt. Ennek mindenekelőtt a vásárlók isszák meg a levét. Rövidtávon ez sikeres stratégia lehet, de hosszabb távon egyáltalán nem. Az amerikai elnök „deal maker”- szerinte a tárgyalások során az egyik fél nyer, a másik veszít. Mi, európaiak viszont úgy gondoljuk: lehetséges olyan egyezményeket kidolgozni, melyek mindenkinek előnyösek. Ezek az egyezmények ráadásul figyelembe veszik a környezetvédelmet és azt is, hogy fontos szolgáltatásokat nem privatizálunk. Arról nem is beszélve, hogy figyelembe vesszük a globalizáció veszteseit is.
Az EU tehát tisztában van azzal, hogy nemcsak nyertesei vannak az egyezményeknek?
A szabadkereskedelmi egyezmények nemcsak megszüntetnek munkahelyeket, de újakat is teremtenek. Most tértem vissza Davosból, a világgazdasági fórumról. Az igazán nem a szocializmus paradicsoma, de ott is a többség azt hangoztatta: felelősségteljes kapitalizmusra van szükség. A magántőkének és az államoknak fel kell készíteniük az embereket a változásokra. Nyilvánvaló, hogy ezt csinálhatnánk jobban is Brüsszelben. Van például egy alapunk, mely a globalizáció kellemetlen következményeit hivatott kompenzálni. Csakhogy ennek az összege nagyon csekély- mindössze 150 millió euró.
Mi lesz a következménye annak, hogy az USA kilépett az ázsiai és csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezményből?
Súlyos hibát követtek el ezzel. Eredetileg az volt a céljuk, hogy a kínaiak növekvő befolyását korlátozzák. Most ennek az ellenkezője következik be. Sok csalódott résztvevő Brüsszelhez fordul: például Japán és Mexikó. Mi nem pótolhatjuk az USA-t ebben a térségben, de a 12 megmaradt résztvevő közül 11-el tárgyalásokat folytatunk. Csak Bahrein maradt ki, de az nem túlságosan fontos piac. Ezen kívül tárgyalunk Kínával is a beruházások biztonságának garantálásáról. A kínaiak piaca nem leányálom az európaiak számára: a jogbiztonság kétséges és a hazai cégek komoly előnyt élveznek. Peking nagyon magabiztos: azt látja, hogy az USA visszalép a szabadkereskedelemtől, ezért megpróbál a helyére kerülni!
Az EU-nak kelet felé kellene fordulnia?
Mindkét irányt fenn kell tartanunk. Ha a Trump adminisztráció berendezkedik, akkor velük is tárgyalnunk kell, hiszen ők a hagyományos partnereink. A TTIP (USA-EU szabadkereskedelmi egyezmény) nem halt meg. Meglátjuk, hogy az amerikaiak mit akarnak. A washingtoni kongresszusban és az amerikai üzleti életben sokan támogatják azt az elképzelést, hogy legyenek kereskedelmi megállapodások a világ nagy gazdasági egységei között. A kereskedelmi egyezmények nagyon sok részletből állnak, a tárgyalások nagyon lassan haladnak. Az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezmény tárgyalásai 7 éven át tartottak. Theresa May brit miniszterelnök most új USA-Nagy-Britannia kereskedelmi szerződésről beszél, de rá fog jönni: másképp tárgyalnak Washingtonban egy 65 milliós országgal, mint egy 500 millió gazdasági közösséggel- hangsúlyozta Cecilia Malmström asszony, az EU kereskedelmi biztosa, aki a párizsi Le Monde-nak adott interjút.
A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A vállalkozások számára egyre vonzóbb lehetőség saját célra villamos energiát termelni, különösen a napenergia hasznosítása révén.
A forint jelentős árfolyamingadozása érdemben megnehezíti az olyan beruházások finanszírozását, amelyek importhányadot tartalmaznak.
Komoly eszközt kaptak a kezükbe a klímaváltozás ügyét szívükön viselők a klímatörvényt részben megsemmisítő alkotmánybírósági határozattal. A kormány immár nemcsak, hogy nem háríthatja át a teendőket a jövő generációkra, de le sem szerelheti őket azzal, hogy „De hát van klímatörvény!”.
Tavaly már 9 milliárd forint veszteséget fialt a kormány által felhizlalt Magyar Vagonnak a nagy egyiptomi kocsimegrendelés.
Izrael komoly csapást mért már az iráni nukleáris képességre, de a legfontosabb célpont, Fordo, ahol több ezer urándúsító centrifuga üzemel, még sértetlen, mert mélyen a föld alatt van.
Átláthatóbbá és rugalmasabbá szeretnék tenni a kerti kutak bejelentésének, engedélyezésének és ellenőrzésének folyamatát.
Hetek óta tartó jogvitában végül igazat adtak a rendőrségnek.
Vékony Csongor szerint a párt cserbenhagyta az elszakított területeken élő magyarokat, és nem elég revizionista.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.