Ölre megy az állam az önkormányzatokkal a bírságmilliárdokért

„Túl közel állt meg” – tájékoztatta a közterület-felügyelő némi flegmával az Andrássy út sarkán leparkoló hölgyet, a nem sokkal korábban kihelyezett „10 méteren belül megállni tilos táblára” mutatva. Az autós visszakérdezett: honnan tudja, lemérte? A közterület-felügyelő bólintott, és bizonyítási eljárásként lelépte a távolságot. Az utolsóval épp a kocsi mellé ért, ahol kijelentette: 9 méter 80 centi. A nő is lelépte: ő tizenkettővel érte el a saroktól az autóját. Ekkor már az arra járóknak is feltűnt a vita. Egy férfi is bekapcsolódott a bizonyításba. Neki 11 méter jött ki. Az egyenruhás azzal tett pontot az ügyre, hogy mindegy, hányan és mennyit lépnek, mert az „én lépésem a hiteles”. A nő végül inkább fizetett.

Személyes érintettség

Tarlós István főpolgármester is fizetett, miután a feleségét szabálytalan kanyarodás miatt 50 ezer forintra büntették, de rögvest bejelentette: kezdeményezi a közterületesekre vonatkozó szabályok módosítását. Ám míg ő csak abban lát kivetnivalót, hogy „a közterület-felügyelő ül az ülőgumóján az irodában, eszi a szalámis szendvicset, és a kamerafelvétel alapján osztogatja a büntetéseket”, addig a közteresek sokszor önkényesnek tűnő bírságolási gyakorlata, a változtatások miatt egymásnak ellentmondó jogszabályok a jóval átfogóbb módosítás igényét is felvetik. Ezzel még az a Magyar György ügyvéd is egyetért, aki szerint hiba volt Tarlós részéről, hogy a büntetés megfizetésének megtagadására szólította fel a kamerák által lebuktatott autósokat.

Térfigyelő kamerák. A rend vagy a bevétel fontosabb?

Börcsök Zsófia

A közterület-felügyelőkről szinte mindenkinek van egy-két rosszízű története. Az infarktust kapott szülőt kórházba fuvarozó, de a nagy sietségben rossz helyen parkolásért megbüntetett autóstól például addig az autójával szabályosan leparkoló anyukáig, aki a csomagtartójából elővett babakocsival bizonyította, hogy elegendő hely van a jármű és a kerítés között, ám a közterületes a szűk távolságra hivatkozva mégis megbüntette. Ahogy a való életből vett fenti példák is illusztrálják, sokan érzik úgy, hogy a közterület-felügyeletesek sokszor inkább csak kötözködnek, a pénzre hajtanak, semmint a szervezet céljai vezetik őket – azaz a rend és a közterület védelme.

Pénzszivattyú lett

Az ezredforduló környékén megjelent térfigyelő kamerákat is eredetileg az utcai bűnözés visszaszorítására telepítették, de a közterület-felügyelők ma már jobbára a közlekedési szabálysértések leleplezésére használják. A rendszer igazi pénzszivattyúként működik, azt a benyomást erősítve, hogy a bevételszerzés a fő cél. Az ominózus Szépvölgyi úti kereszteződés például, ahol Tarlós felesége is megbukott, egyetlen hónap leforgása alatt 200 millió forintot meghaladó bírságot „termelt”. És korántsem ez az egyetlen sarcolási pont. Józsefváros hírhedt Baross utca – József körúti kereszteződése szintén több száz millió forintot hoz a kerületi önkormányzat konyhájára. Pedig ilyen büntetés kiszabására csak az e célra hitelesített kamera lenne használható, amelynél garantált a felvételek manipulálás elleni védelme, és így az objektív felelősség alapján történő bírságolás. Ilyet használ – törvényi garanciákkal megfelelően alátámasztva – a rendőrség, amelynek a fix és mobil egységekből álló Véda-rendszerbe szervezett kamerái egy év alatt több mint 13 milliárdos bevételt hoztak. Igaz, az eredeti célt, a balesetek mérséklését, így sem lehet átütő eredményként értékelni.

Az önkormányzati rendészetek jelenleg három közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegés miatt büntethetnek a helyszínen: a behajtási tilalom, a kötelező haladási irány és kanyarodási szabályok megszegése, illetve a korlátozott övezet figyelmen kívül hagyása címén. A bírság összegét kormányrendelet határozza meg – a kötelező haladási irány megszegéséért például 50 ezer forint jár –, mérlegelésre nincs lehetőség. Ha a vétkes harminc napon belül nem fizet, ügye a rendőrségre kerül, ahol megpróbálhat jogorvoslatot vagy részletfizetést kérni. Ám a helyszínen elismert kihágás esetén már nincs helye utólagos jogorvoslatnak.

Önkormányzatok kontra állam

A főpolgármester azt ígérte: utánanéz annak, hogy a közterület-felügyelők érdekeltek-e a minél több bírság beszedésében. Bár, mint megtudtuk, a felügyelők fizetése független a beszedett pénztől, az önkormányzatoknak fontos bevételi forrás az így befolyó bírság. Annak ellenére is, hogy tavaly jelentős részesedést hasított ki belőle az állam. Korábban ugyanis a szabálysértési bírságok is az önkormányzati kasszákat gazdagították, ám tavaly januártól ezek már az államkincstárt illetik, ami egy nagyobb fővárosi kerület esetében több száz milliós bevételkiesés évente.

hvg

Az önkormányzatoknak maradtak a szabálysértésnél enyhébb szabályszegések, illetve a helyi önkormányzati rendeletek megsértése címén beszedhető pénzbüntetések. Büntetési jogcím még így is akad szép számmal. Annak ellenére, hogy a jogvédők régóta kérik a szabálysértési tételek észszerűsítését, így is közel százféle ok miatt futhat bele akár több tízezres büntetésbe a figyelmetlen állampolgár. A tiltott helyen fürdésért például akár 50 ezer forintos bírságot is a nyakunkba sózhatnak. De ennyi járhat a szemetelésért, a sörösüveg meghúzásáért közterületen, a késő esti hangoskodásért, a közerkölcs megsértéséért vagy akár koldulásért is. Kevesebbel – 30 ezer forinttal – is megúszhatja az, aki tiltott helyen dohányzik. A közteresek a bírságoláson túl feljelentést is tehetnek, sőt 2013 óta kényszerintézkedést – testi kényszert, bilincset, vegyi eszközt, rendőrbotot, szolgálati kutyát – alkalmazhatnak, előállíthatnak személyeket a rendőrségre, átvizsgálhatják a gépjárművet és motozhatnak.

Többe kerül a leves, mint a hús

Még a kiszabható magas bírságok mellett sem egyszerű kigazdálkodni az önkormányzati rendészetek működési költségét. A kerületeknél több üggyel foglalatoskodó Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatósága (FÖRI) tavaly például 2,24 milliárd forintból gazdálkodott, miközben a bírságokból „alig” 385 millió forint folyt be hozzá. (A többit állami és önkormányzati forrásból teremtették elő.)

Kormányzati berkekben a hírek szerint már Tarlós István kifakadása előtt is felmerült a közterület-felügyeleti rendszer átalakítása, bár az önkormányzatok szerint csak a bevételre fáj az állam foga. A közteresek ugyanis szerény becslések szerint is évi 6–10 milliárdot kaszálnak. Miközben – a  Magyar Helsinki Bizottság korábbi kutatásából – az is kiderült, hogy az évi 700–900 ezer szabálysértési szankció hatására sem lettek a magyarok szabálykövetőbbek. Viszont az új szabálysértési törvény 2012. évi hatálybalépése óta megháromszorozódott azok száma, akik a bírság miatt kerülnek börtönbe. Sokan ugyanis inkább leülik a büntetésüket. Ám míg így naponta ötezer forint bírságot lehet „megváltani”, az államnak ez napi nyolcezer forint költséget jelent.