Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
Csökkenni fognak az agrárkifizetések és a felzárkóztatási támogatások is 2020 után, de az Európai Bizottság azon lesz, hogy a visszaesése ne érje el a 15 százalékot – közölte Günther Oettinger, az új hétéves uniós pénzügyi keret kidolgozásáért felelős uniós biztos. A politikus nyilatkozatát a BruxInfo idézi.
Azt, hogy az Erasmus+ oktatási programon és a kutatás-fejlesztési támogatásokat összefogó Horizonon kívül minden uniós támogatási programot megnyirbálnak, Oettinger már egy hétfői konferencián is jelezte, erről szerdán a bizottság is döntött. Akkor és most is elmondta ugyanakkor, hogy még így is arra lesz szükség, hogy növekedjen a tagállamok hozzájárulása az uniós költségvetéshez.
Oettinger a nemzeti jövedelemhez viszonyítva 1,1-1,2 százalékos hozzájárulást javasolt, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig jelezte: Magyarország kész megadni az 1,2 százalékot is. Hazánk persze könnyű helyzetben van, hiszen nettó kedvezményezett, vagyis a több beadott pénztől még több támogatást remélhet.
A Brexit miatti bevételkiesést és az új támogatási politikák miatti többletkiadásokat a tagállami hozzájárulásokon kívül új forrásból is kompenzálná Brüsszel. Az egyik az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszerből származó, jelenleg az országoknál landoló bevételek uniós költségvetésbe való becsatornázása, amit Oettinger szerint az indokolna, hogy az egész klímavédelem közös uniós politikán alapul. A másik bevételi forrás pedig a környezetbe kikerülő műanyagok és melléktermékeik megadóztatása, úgy, hogy abból származó bevételek az uniós kasszába kerüljenek. Ha lesz ilyen új saját bevételi forrás, az adott esetben részben kiválthatja a tagállami befizetéseket is.
Az új költségvetésről a tagországok a jövő hónapban kezdik a vitát, a bizottság hivatalos javaslata májusra várható. Akkor derülhet ki az is, hogy politikai feltételekhez is kötik-e az uniós kifizetéseket 2020 után. Oettinger azonban a szakportál szerint kétségesnek tartotta, hogy ezzel kapcsolatban megegyezés szülessen a tagországok között.
Az is kérdés, hogy a politikai feltétel mit jelent. Az egyik megközelítés szerint a jogállamiság és az uniós értékek tiszteletben tartása előfeltétel lenne, a másik pedig inkább ösztönző jellegű, és több forrást biztosítana a jól teljesítő országoknak.
Még egy kérdésben lehet vita: a biztosok 2020 után még hétéves költségvetést szeretnének, később azonban áttérnének az ötéves ciklusokra – akárcsak az uniós testületek esetében. Lázár János ezt elutasította hétfőn, amit azzal indokolt, a tagországoknak időt kell adni a pénz felhasználására.
(Bruxinfo)
