Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Az osztrák környezetvédelmi minisztérium hétfőn jelentette be, hogy Ausztria keresetet nyújt be az Európai Bíróságon a paksi atomerőmű bővítése ellen. Azt kérik, hogy a bíróság semmisítse meg az Európai Bizottság határozatát, amellyel jóváhagyta a bővítést. Ausztria azt fogja megkérdőjelezni, hogy a közösség érdekeit szolgálja-e a bizottság döntése. Úgy vélik, hogy Magyarország más forrásokból is tudná fedezni energiaszükségletét. Ausztria szerint a közbeszerzési pályázat kiírásának hiánya is gondot jelenthet Paks II. esetében.
A Miniszterelnökség közleményében hangsúlyozta: a bírósági eljárás megindítása nincs hatással a brüsszeli jóváhagyásra, az osztrák kereset nem bír halasztó hatállyal, a Paks II. projekt munkálatai zavartalanul folynak tovább.
A bizottság 2014 novemberében kezdte vizsgálni a paksi atomerőmű-bővítés állami támogatását, végül tavaly tavasszal jóváhagyta az orosz hitellel megvalósuló projektet. Az osztrák kormány február 25-ig nyújthatja be semmítési kérelmét a bíróságnak.
Magyarországgal szemben 2015-ben kezdődött kötelezettségszegési eljárás amiatt, mert közbeszerzés nélkül állapodott meg a kormány a Roszatommal az új paksi blokkok építéséről. Az Európai Bizottság 2016. november 17-én végül megszüntette az eljárást, és tavaly tavasszal az állami támogatást is jóváhagyta.
A Miniszterelnökség közleményében felidézi: Ausztria már 2016 februárjában, a formális versenyjogi vizsgálat keretein belül is eljuttatta észrevételeit Brüsszelbe. Ezeket a megjegyzéseket is értelmezve és értékelve jutott arra 2017 tavaszán a Bizottság, hogy a Paks II. projektet jóváhagyja. Vagyis az Ausztria által kifogásolt versenyjogi döntés keretében a brüsszeli testület alaposan értékelte az antinukleáris tagországok, illetve szervezetek észrevételeit, ugyanakkor nem találta azokat szakmailag megalapozottnak.
Hozzáteszik: az osztrák fél bejelentése várható volt, hiszen az osztrák állam antinukleáris hozzáállása már a brit Hinkley Point C atomerőművi beruházás esetében is tetten érhető volt, amikor a brit beruházás állami támogatását jóváhagyó döntés tárgyában pert indított az Európai Bizottság ellen. Az eljárásba a magyar kormányzat is beavatkozik az Európai Bizottság és a brit kormány oldalán – közölték.
A közlemény kitér arra is, hogy Magyarország és Ausztria között igen intenzív párbeszéd zajlik nukleáris ügyekben: a két ország között 1987 óta van érvényben bilaterális egyezmény, amelyben a gyorsértesítési feladatok mellett rendszeres információt kapnak a Paks II. projekt előrehaladásáról. Magyarország hosszú évek óta lehetővé teszi, hogy Ausztria környezeti mérőállomást működtessen Paks mellett, Gerjenben, folyamatosan nyomon kövesse az adatait – írják.
Kiemelik továbbá, hogy az ENSZ Espoo-i Egyezmény titkársága "best practice"-ként, vagyis követendő példának és jó gyakorlatnak minősítette a Paks II. beruházás környezeti hatásvizsgálati eljárását, ugyanígy jó gyakorlatnak azonosította ezt az ENSZ alatt működő, bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is.
