Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
A forint megingásával párhuzamosan a hitelkamatok is növekedtek az elmúlt két hónapban. Mit jelent ez, tényleg drágák lettek a hitelek? Az attól függ, hogy milyen távlatban keressük a választ.
Az elmúlt másfél hónapban az egyes bankok a piaci kamatszint emelkedését követve 0,3-0,8% mértékben növelték lakáshitel kamataikat. A hat és fél éve folyamatosan csökkenő kamatszint után érthető, hogy az ellenétes irányú elmozdulás felkeltette az ügyfelek érdeklődését.
Drága lett a lakáshitel a közelmúlt kamatemelkedése után? A kérdés eldöntéséhez érdemes egy kis történelmi kitekintést tenni. A 2008-as nagy pénzügyi válság előtt mindent vitt a svájci frank alapú hitel. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy egy 10 millió Ft-os, 20 évre felvett hitel havi törlesztőrészletében 32 ezer Ft (30%) különbség volt anno.
Ha megnézzük a mai (elmúlt hetek kamatemelkedéseit már tartalmazó) lakáshitel kínálatot, akkor azt láthatjuk, hogy a legolcsóbb, változó kamatozással bíró lakáshitelt 54 ezer Ft havi törlesztőrészlettel tudjuk felvenni. Összehasonlításképpen: a válság előtti, svájci frank árfolyamkockázatot tartalmazó hitel törlesztőrészlete (ugyancsak változó kamatozás mellett) közel 75 ezer Ft volt. 21 ezer Ft-tal olcsóbb tehát ma a devizakockázat nélküli, változó kamatozású hitel.
A bankpiac sokat fejlődött 10 év alatt, így ma már a jövőbeli kamatemelkedések kockázatát sem feltétlenül szükséges vállalnunk. A 20 évig fix kamatozással rendelkező hitelt ma 75700 Ft havi törlesztés mellett elérhetjük. Azaz ma gyakorlatilag azonos áron kapjuk meg a devizaárfolyam- és kamatkockázat-mentes hitelt, mint 10 éve a mind a két kockázatot magában foglaló svájci frank hitelt.
Az olcsó, vagy drága kérdésnek neki futhatunk egy másik nézőpontból is. Ma a fentebb ábrázolt változó kamatozású forint hitel kamata 2,7%. Ezzel szemben a következő 12 hónapra várhat infláció az MNB előrejelzése szerint szinte pontosan 3%. Mindez annyit jelent, hogy reál értelemben (azaz az inflációt meghaladóan) semmibe nem kerül a hitel… Hasonló jelenség meglehetősen ritkán fordul elő a pénzügyek történetében (és ez még mindig valahol az előző nagy válságnak köszönhető…)
Az aktuális lakáshitel kínálatról az alábbi kalkulátor segítségével érdemes tájékozódni:
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 30. és 2025. augusztus 31. között.
Orbán Viktor szerint Magyarországnak el kell érnie egy „humánerőforrás-fölényt”, és jó úton is vagyunk ehhez, mert mi költjük a legtöbbet oktatásra. Az adatok szerint ez sajnos nem igaz.
Trump 8-10 napon belül dönthet az újabb szankciókról. Végignéztük, ez hogyan érintené Magyarországot és általában a világpiacot.
Békés Márton elmesélte első találkozását Magyar Péterrel, némileg árnyalva Orbán Viktorék narratíváját.
Hamis magánokirat felhasználása miatt adtak ki elfogatóparancsot a férfi ellen.
A 40. Magyar Nagydíj előtt várjuk olvasóink történeteit a legelsőről.
Hozzászólásáért akár egy év börtönnel is büntethetik.