Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
"Mi a kormány álláspontja az amerikai elnök kijelentéséről?" címmel nyújtott be írásbeli választ igénylő kérdést a külgazdasági és külügyminiszternek Ungár Péter három hete. Az LMP-s képviselő idézte Donald Trump elhíresült Twitter-üzenetét, amely szerint "aki üzletet köt Iránnal, az nem fog tudni az Egyesült Államokkal", emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években "virágkorukat élik" a magyar–iráni politikai és gazdasági kapcsolatok, és megkérdezte: "Le fognak-e állítani minden magyar–iráni gazdasági együttműködést, vagy éppen az amerikai üzleti és gazdasági együttműködéseket adják fel?"
A szaktárca parlamenti államtitkárának, Magyar Leventének a válaszából igen érdekes dolog derül ki: Budapest a jelek szerint még nem döntötte el, hogyan reagáljon az amerikai elnök ultimátumára. "Az Európai Unió egyeztetést kezdeményezett az Amerikai Egyesült Államokkal az amerikai szankciók európai vállalatokra vonatkozó hatásairól, valamint az érintettek köréről. Ezen tárgyalások lezárulása után lesz lehetőség a további együttműködési lehetőségek felmérésére."
Ez tehát azt jelenti, hogy a magyar külügy még nem döntötte el (vagy nem kívánja elárulni), kinek az oldalán áll ebben a kérdésben. Ugyancsak beszédes az, hogy a válasz nem tér ki a tavalyi év egyik legnagyobb visszhangot kiváltó diplomáciai lépésére, arra, hogy a kormány részéről Semjén Zsolt – az Irán körüli nemzetközi feszültség növekedése dacára – nemzetbiztonságilag is rizikós nukleáris megállapodást írt alá az iráni iszlamista rezsimmel. Emlékezetes, hogy Semjén Teheránban nyíltan kijelentette: Budapest mindig is ellenezte a Nyugat iráni és orosz szankcióit.
