szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Egész télen sötétben kellene bemenni dolgozni, ha eltörölnék a téli időszámítást. De miért is kell bejárni dolgozni legkésőbb délelőtt 9-re?

Rémes lesz sötétben bemenni dolgozni egész télen – erre gondoltak nagyon sokan, amikor Jean-Claude Juncker bejelentette, hogy eltörölnék az óraátállítást. Igaz, cserébe már februárban világosban mehetnének haza még azok is, akik a 9-től 17-ig munkarendben dolgoznak (sőt, még az sem teljesen biztos, hogy valóban a nyári időszámítás marad, az Európai Bizottság véglegesített javaslata szerint az óraátállítás szűnne meg, de a "téli vagy nyári"-kérdésben a tagállamoké lenne a döntés), de valóban nem volna a legnagyobb élmény hónapokon át sötétben menni a munkába. Nem lennének boldogok azok a szülők sem, akiknek még iskolába, óvodába is el kell vinniük a gyerekeiket munkakezdés előtt. Azt a kérdést viszont nagyon kevesen tették csak fel:

valójában miért is kellene bejárnunk reggel 8-ra vagy 9-re dolgozni?

Ha csak a törvényt nézzük, egyszerű a helyzet. A Munka Törvénykönyve ugyanis semmit nem mond arról, hogy mikor kell kezdeni a munkát, ezt a cégvezetés maga határozhatja meg. Az egyetlen szabály annyi, hogy ha valaki reggel 6 előtt dolgozik, az már éjszakai munkavégzésnek számít, így arra már más szabályok az érvényesek.

©

Létezik-e egyáltalán ideális időpont a munkakezdésre? Az alvással foglalkozó kutatók többsége abban egyetért, hogy a reggel 8 órás kezdés egészen biztosan nem ilyen, sőt, valószínűleg a 9 órás sem. A legtovább az oxfordi egyetemen dolgozó Paul Kelly ment, aki egyszerűen kínzásnak nevezte a 10 óra előtti kezdést. Sőt, arra jutott, igaz, hogy ahogy idősebb lesz az ember, egyre korábban tud kelni, de ahhoz 55 évesnek kell lenni, hogy a 9 órás munkakezdés se okozzon alváshiányt.

Ön mikor dolgozna legszívesebben?

Esti műszak? Rendben, csak néha jöjjön be reggel 7-re

A kései munkakezdésre elvben vevő több magyar cég is, de a gyakorlat már nem ennyire szép. Sok olyan álláshirdetést lehet találni, amelyek kimondottan délutáni vagy kora esti műszakra keresnek dolgozókat. Próbaként több ilyet is megkerestünk jelentkezőként, de kivétel nélkül mindenhol kiderült: hetente legalább egyszer azért csak be kellene menni kora reggel dolgozni. Márpedig a téma szakértői abban egyetértenek, hogy a biológiai órára a legrosszabb hatást nem is a korai kelés teszi, hanem a rendszertelenség.

©

„Nem a saját időbeosztásunk, hanem a gyerekek miatt csináljuk így" – mesélte el egy olvasónk a saját példáján, hogyan tudták megoldani, hogy a családból egyedüliként legalább a felesége eleget alhasson. A napirend szinte mindig ugyanaz: ő hajnal ötkor felkel, reggel hatra bemegy dolgozni. A felesége fél nyolcig alhat, ha jó napjuk van, és a két gyerekük nem ébreszti fel korábban. A feleségnek csak délelőtt 10-re kell beérnie a munkába, így elég, ha 9-re elviszi a gyerekeket óvodába, illetve bölcsődébe, ahova délután 3-ra már értük tud menni a férj. Ehhez szükség volt arra, hogy mindkettejük munkahelye lehetővé tegye a nem teljesen szokványos időbeosztást, és természetesen arra is, hogy az óvoda rugalmas legyen. Azt ő is hozzátette: ez az állapot már csak egy évig tartható, amíg a nagyobb gyerekük iskolába nem megy. Akkor aztán nincs mese, reggel nyolcra oda kell vinni őt.

Akármit tegyen a munkahely, az iskola kegyetlen

Az igazi probléma valóban az iskola. Hiába lennének ugyanis rugalmasabbak a munkahelyek, ha egyszer a gyerekeknek reggel nyolcra oda kell érniük az iskolakezdésre. A törvények azt ugyan nem szabályozzák, hogy mikor kell kezdeni a tanítást, sőt, két éve Palkovics László még oktatási államtitkárként azt mondta, vizsgálják a 9 órai kezdés lehetőségét, de a valóságban ez egy távoli álom. Sőt, inkább annak kell örülni, ha nem rakják tele a hetet nulladik órákkal. Paul Kelly már említett kutatása szerint az iskolakezdést is délelőtt 10-re kellene áttenni, azoknak pedig, akik huszonévesen dolgoznak, megengedni, hogy 11-től legyenek munkában este 7-ig. Hiába mondják erre a kritikusok, hogy korábban kell lefeküdni, a tanulmány szerint ez sem megoldás, legfeljebb többen forgolódnának az ágyban álmatlanul.

Még az ágyból is a céges leveleket bújjuk
Abban a téma szinte minden kutatója egyetért: a technika fejlődése nehezíti azt, hogy az ember igazán jót pihenjen. Egy amerikai felmérés szerint a dolgozók fele még az ágyból is ránéz a munkahelyi levelezésére. A Columbia Egyetem nyolcezer dolgozót vizsgált: az átlagos napi munkaidejük 11,7 óra volt, ha munkának számítjuk azt, hogy otthonról vagy utazás közben a céges levelekkel vagy munkához kapcsolódó telefonálással foglalkoznak. A vezetők között még rosszabb a helyzet. A cégtulajdonosoknak csupán 16 százaléka tudott olyan munkahétre visszaemlékezni, amikor 40 óránál kevesebbet dolgozott. Ráadásul azzal, hogy a munkaórák száma megnő, a produktivitás még nem emelkedik.

Segítheti az elég alvást az is, ha nem kell teljes 8 órás munkaidőben dolgozni. A HVG írt már izgalmas külföldi kísérletekről, de ezekből nem lett azért nagy áttörés, inkább csak jó egyedi példáknak számítanak. A részmunkaidő lehetősége Magyarországon nem túl népszerű, a magyar nők alig több mint 5 százaléka dolgozik napi 4 vagy 6 órában, a férfiak között pedig szinte teljesen ismeretlen ez a foglalkoztatási mód. Amikor idén néhány német cégnél elkezdtek a 28 órás munkahéttel kísérletezni, mi is utánaszámoltunk, mit jelentene egy ilyen terv a magyar gazdaságnak, és arra jutottunk: a dolgozók sem nyernének, és az ország gazdasága is kimondottan rosszul járna. A legtöbb család anyagilag nem tudná megengedni magának, hogy ne 8 órában dolgozzon mindkét felnőtt. De még ha lehetősége is lenne valakinek részmunkaidőben vagy bármilyen más módon későn kezdeni a munkát, ezt csak akkor tehetné meg, ha nincs iskolás gyereke.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!