Keresztes Imre
Keresztes Imre

Az EU vágottvirág-piacának több mint a harmadát Kenya szolgálja ki, a Magyarországra is kerülő rózsák és társaik termesztése az ország egyik fő bevételi forrása. De a környezeti károk is jelentősek.

Az anyák napjára vagy ballagásra virágot vásárlók már Magyarországon is több üzletben azzal találkozhattak – ha elolvasták a feliratot –, hogy az előre elkészített csokrokon Kenya szerepel származási országként. Ez csak első pillantásra meglepő, hiszen az EU által importált vágott virág csaknem 40 százaléka már Kenyából származik. Az 1970-ben virágexporttal még egyáltalán nem foglalkozó kelet-afrikai ország ma már a világ szinte minden részére szállít, Európában a hídfőállásként is működő Hollandia, valamint Nagy-Britannia, Németország, Franciaország és Svájc a legnagyobb piacai.

©

A másfél évszázada alvó kenyai Longonot-vulkán tövénél fekvő Naivasha-tó környékén hosszú fóliasátrak csúfítják a környezetet. Nem sok vigaszt jelent, hogy a fehér műanyag monstrumok alatt a festői szépségű tájhoz illő növényeket termesztenek: virágokat. Főként rózsát, de szegfűt, tulipánt, liliomféléket, fátyolvirágot, iringót, borvirágot, sarkantyúfüvet és mást is, mégpedig 99,9 százalékban exportra. A tóparti Naivasha város a kenyai virágtermesztés központja, a kelet-afrikai ország pedig Hollandia után a második legnagyobb szállítója az európai virágpiacnak, aminek elismeréseként júniusban először Nairobiban rendezik meg a Nemzetközi Virágkereskedelmi Vásárt.

A hatodik virágexpóra várt több ezer látogató személyesen is meggyőződhet arról, hogy a mennyiség mellett Kenya a minőség terén is a világelsők közé emelkedett a virágkertészetben. A kenyai rózsák és más szépségek egyik jellegzetessége, hogy sokáig bírják a vázában, nem törékenyek, és a virágzatuk kisebb, mint például latin-amerikai társaiké. Márpedig az EU-ban inkább több és kisebb virágot vesznek, míg Oroszországban divatosabb egy szálat adni nagyobb virágfejjel.

©

Tavaly 160 ezer tonna virág volt a kenyai kivitel, ami azt jelenti, hogy naponta átlagosan 440 tonna vágott rózsa és egyéb fajta járja meg a nairobi repülőteret, ahol külön terminál foglalkozik a növényexport lebonyolításával. A 820 millió dollár értékű kenyai virágkivitel jó kétharmada Európába irányul, a maradék főként Ázsiába és a Közel-Keletre – összesen több mint hatvan országba. Az EU piacára szánt kenyai virágok közel fele közvetlen járattal Hollandiában köt ki, ahol aukciókon keresztül jut tovább a célállomásra. Mivel a Jomo Kenyatta nemzetközi repülőtér nemrég megkapta az A, vagyis a legjobb besorolást a használhatóságot illetően, októbertől közvetlen járat indulhat New Yorkba is. Ez megnyithatja a kenyai virág előtt a jelenleg főként a latin-amerikai export által uralt amerikai piacot. De Kína is ígéretes, ahova a kenyai virágkivitel éves növekedése immár 25 százalékos.

Naivasha környékén a vulkáni talajnak és a tó vizének köszönhetően az 1980-as években kezdtek virágtermesztéssel foglalkozni, és azóta az ágazat teljesítménye megtízszereződött. A trópusi környezet kedvez a színes növényeknek, hiszen a melegházak fűtése nélkül is egész évben virágzik az üzlet, a térség pedig mindössze 80 kilométerre fekszik Nairobitól. A légi szállítás és a munkaerő után az energiaigény a harmadik legnagyobb költségtétel, mivel a virágok gondosan beállított szellőzést és vízutánpótlást igényelnek. De a terület egy másik kedvező adottsága, hogy gazdag geotermikus energiaforrásban.

Míg a feldolgozott agrártermékek globális piacán az utóbbi évtizedekben csökkent az afrikai országok részesedése, a kenyai virágipar ritka kivétel. A száznál is több farm komoly szakértelmet halmozott fel a termesztés, a nemesítés, a vágás, a hűtés és a szállítás terén. A virágtermesztés a tea és a turizmus után a harmadik legfontosabb valutabevételi forrássá vált. A zöldség- és gyümölcskivitel is csak fele a virágénak, a jó egymilliárd dollárra rúgó teljes kertészeti export másfél százalékkal járul hozzá az ország GDP-jéhez. A virágeladások megelőzték a kávé exportját is, igaz, azért is, mert a kávékivitel az ezredforduló óta több mint a felével csökkent. Kenya a globális vágottvirág-piacon Hollandia, Kolumbia és Ecuador után a negyedik legnagyobb, 7 százalékos részesedéssel. Utána 2 százalékkal Etiópia jön, amely azonban Ugandával, Tanzániával, Ruandával és Dél-Afrikával együtt egyre komolyabb kontinensbeli kihívást jelent Kenya számára.

Kétmillió ember megélhetése függ a virágtermesztéstől a 47 milliós Kenyában, az ágazat közvetlenül százezer embert foglalkoztat. A több százmillió dolláros kenyai virágipar fenntarthatóságát azonban többen is megkérdőjelezik. A munkások többsége átlagosan havi 70 dollárt keres, miközben veszélyes vegyszereknek van kitéve. A szakszervezet gyenge, a kétkezi melósok gyakran túlórázni kényszerülnek, amit nem fizetnek ki, a női alkalmazottakkal szemben pedig nem ritka a szexuális visszaélés, bár az utóbbi években a civil szervezetek közbelépésének köszönhetően javult a helyzet.

Gondot jelent az is, hogy a műtrágyák és a növényvédő szerek szennyezik a talajt és a Naivasha-tavat. A tó vízmennyisége csökken, ráadásul a virágtermesztők igyekeznek megakadályozni, hogy a más növényekkel foglalkozó gazdák és az állattenyésztők is vízhez jussanak. Ez pedig etnikai feszültséget is szül, hiszen a virágfarmok főleg a kikuyuk kezében vannak, miközben a munkások zöme luo, a hagyományaikat őrző és évszázadok óta a tó mellett élő állattartók pedig maszájok. 2009-ben a súlyos szárazság harcokhoz is vezetett az állattenyésztők és a virágtermesztők között. Az Afrikát különösen sújtó klímaváltozás is veszélyezteti a Naivasha-tavat. A felmelegedés 2030-ra akár 2,6 százalékkal is csökkentheti a kenyai GDP-t, részben a vízkészletek elapadása miatt. És ha igaz, hogy egy szál vágott virág víztartalma 90 százalék is lehet, akkor Kenya gyakorlatilag a legfontosabb kincsét exportálja Európába, ahol az egész évben eladott rózsák 30 százaléka Valentin-napon fogy el.

Szirmot bontanak

„Ha a külvárosi temetősöknek 300 forintért próbálom eladni a rózsa szálját, mindjárt lezsidóznak, még anyák napja előtt is!” – utal a komplikált magyarországi árképzésre egy budapesti virág-nagykereskedő. A Hollandiából heti kétszer-háromszor szállító kft először a belvárosi „luxus”-virágboltokat szolgálja ki, azoknak legalább 45-50 százalékos haszonkulccsal adja el a portékáját. Aztán jönnek a külvárosi boltok, s végül a temetői árudák. „Kivétel persze a Farkasréti temető, ott olyan haszonnal adják tovább a növényeket, hogy eleinte lehidaltam tőle” – teszi hozzá. Múlt szombaton, ballagás és anyák napja előtt mindenesetre neki is vastagabban fogott a ceruzája: az Angyalföldön működő Budapesti Virágpiacon 250 forintot kért egy szál rózsáért, miközben máskor ennél egy százassal olcsóbban szolgálja ki az odazarándokló kiskereskedőket és magánvevőket.

Igaz, e jeles napok előtt a hollandiai aukciókon is magasabb áron tudták beszerezni a virágot az importőrök. „Ilyenkor az ottani termelők szándékosan kisebb adagokban viszik be a virágokat a tőzsdére, így azok gyorsan, drágán kelnek el” – avat be a kulisszatitkokba egy másik angyalföldi árus. A holland virágtőzsdén ugyanis az árlejtés módját alkalmazzák: a kikiáltási ár fokozatosan csökken, de mivel a mennyiség korlátozott, a kereskedők nem kockáztathatják meg, hogy elvigyék az orruk elől a portékát. „Ha a beszerzési ár nőtt is, azért az mindenképp túlzás, hogy a múlt hétvégén a trendibb fővárosi üzletek nem átallottak 800–1000 forintot is elkérni egy szál holland rózsáért” – jegyzi meg az importőr.

Magyarországon nagyjából fél tucat nagyobb importőr szolgálja ki a virágkereskedőket, ők saját kamionokkal rendelkeznek, amelyek hetente kétszer-háromszor járják meg az Amszterdam–Budapest útvonalat. A legnagyobb aukciók hétfőn és kedden zajlanak a holland tőzsdén, reggel 6 és 10 óra között. A 18–20 órás utazás után általában másnap reggel érkezik a portéka a Kelet-Közép-Európa legnagyobbjának számító szigetszentmiklósi virágpiacra, majd később a többi hazai piacra, például az angyalföldi kofákhoz. „A szállítás díja nagyjából szálanként nettó 10-25 forintra jön ki, erre az első időkben azért teszünk nagyobb haszonkulcsot, hogy átlagosan 30 százalék profit mindig meglegyen, még ha a végén már önköltségen adjuk is el a virágot” – mondja egy kereskedő, aki bejáratott ügyfélkörrel rendelkezik, ám a szigetszentmiklósi nagybanira az ott véd- és dacszövetséget alkotó cégek nem engedik belépni.

A legnagyobb gondot azonban nem az iparági erőviszonyok, hanem a munkaerőhiány okozza a virágbizniszben is. „Tavaly három boltomat kellett bezárnom, mert nem találtam virágkötőt. A jól képzettek mind elmentek Olaszországba vagy Hollandiába, ahol mint a bontott csirkét, úgy kötözik a csokrokat a futószalag mellett állva, nettó havi 2500 euróért. Én óránként nettó 2 ezer forintot ajánlottam, ennyiért sem tudtam felvenni embert” – panaszkodik az egyik nagykereskedő. Ennél is nagyobb nehézség azonban a multik versenyelőnye: az élelmiszer-kereskedelmi láncok 700 forintos virágcsokrával egyetlen hazai kereskedő sem tud versenyezni.

KERESZTES IMRE

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Érdekes ötlet: a világ legismertebb szobrai promózzák a Samsung mosógépét

Érdekes ötlet: a világ legismertebb szobrai promózzák a Samsung mosógépét

A Karc FM visszakérte a Lánchíd Rádió frekvenciáit

A Karc FM visszakérte a Lánchíd Rádió frekvenciáit

Kódolva volt, hogy mindenki Meghan Markle hasát nézi

Kódolva volt, hogy mindenki Meghan Markle hasát nézi

A Bankszövetség reagált a lakástakarékok kinyírására, meghallja valaki?

A Bankszövetség reagált a lakástakarékok kinyírására, meghallja valaki?

Egy Lamborghinivel kergetőzik a motoros, és ahogyan lenni szokott, jön az a bizonyos hiba – videó

Egy Lamborghinivel kergetőzik a motoros, és ahogyan lenni szokott, jön az a bizonyos hiba – videó

Titkolja a kormányhivatal, hány fát kell kivágni a Gellért-hegyi sikló miatt

Titkolja a kormányhivatal, hány fát kell kivágni a Gellért-hegyi sikló miatt