Ha gyorsan osztogatni kezdene a kormány, elfelejtenék a választók az elmúlt három évet?
Közeledik a választás, itt az idő, hogy a kormány valahogy jónak mutassa a gazdaság helyzetét. De van ennek bármi értelme?
A hollywoodi filmipar régóta riogatja a nézőket a gépek lázadásával, az emberiség kihalásával. De míg a végítélet-forgatókönyvek csak fikciók, egyre több tudós és üzletember – például a nemrég elhunyt Stephen Hawking angol elméleti fizikus vagy Elon Musk amerikai vállalkozó – is aggodalmát fejezte ki a mesterséges intelligencia (AI) kapcsán. A félelmeket az kelti, hogy az AI az utóbbi két évtizedben elképesztő ütemben fejlődött, és talán már okosabb, mint az ember. Sokan ennek bizonyítékát látják abban is, hogy az AlphaGo számítógép tavaly legyőzte a világ legjobb gojátékosát, a kínai Ko Csiét.
De ennél is figyelemre méltóbb, hogy az AlphaGót nem elsősorban az ősi kínai játékra programozták, hanem alapvetően arra készítették fel, hogy az emberi gondolkodást utánozza. Erre azért is volt szüksége, mert míg a sakkban a számítógép több millió lépést képes memorizálni, és egyszerűen kikalkulálja a győzelemhez vezető utat, a gojátékban ez a fajta számtani gyakorlat nem lenne hatásos. A góban ugyanis – egy nagyobb táblán – egyes számítások szerint a lehetséges lépések száma több, mint ahány atom van a világegyetemben. De vajon mire használható ez az új technológia, fenyegeti-e az emberiséget? Különösen, hogy hamarosan minden tárgy – kütyü, autó, háztartási gép, ruha, illetve otthon, gyár, sőt az emberi szem – képes lesz kommunikálni egymással. Az internet nemcsak az embereket köti össze, hanem gyakorlatilag mindent mindennel.
Fémből nyomtatott vasúti alkatrész. Egyedi formálás
Fazekas István
Talán ez az egyik legfőbb jellemzője a negyedik ipari forradalomnak, amely fogalom egyik első megjelenése egy 2013-as német kormánydokumentumban érhető tetten. A csúcstechnológiai stratégiát vázoló program arról szólt, hogy miként lehet szinte teljesen automatizálni az ipari gyártási folyamatot, emberi beavatkozás nélkül. A kulcs a felfoghatatlan mértékű adatgyűjtés, amely évente duplázódik, és 2020-ra elérheti a 44 ezer milliárd gigabájtot. A dolgok internetje (IoT) – például a hűtőszekrény és a sarki fűszeres adatcseréje – és a kiberfizikai rendszerek – így az applikációk révén programozható gyártósorok – által gyűjtött adatok óriási lehetőséget kínálnak. Rejtett mintákat, törvényszerűségeket tárhatnak fel, összefüggésekre bukkanhatnak, trendekre világíthatnak rá. Vagyis a big data segít önmagunk, a foglalkoztatottak és a kuncsaftok jobb megértésében, megismerésében.
Az ipar 4.0 „gondolkodó” gépekkel helyettesíti az embert, és az esetek többségében segít a döntésben. Így tesznek az önvezető autók, a virtuális titkárnők, az idegen nyelvi fordítóprogramok, az okosgyárak. A termelésben a már említett kiberfizikai rendszerek új szintre emelik az automatizálást, képesek az önálló problémamegoldásra, az optimalizálásra, a hatékonyság maximális szintjének az elérésére, amivel jelentős költségcsökkentést és minőségjavulást lehet elérni. Felgyorsul az alkalmazkodás a piac igényeihez, és jóval közelebb kerül egymáshoz a gyártó és a fogyasztó.
Gőzenergiával hajtott szövőgépek egy 1835-ös metszeten. A munka hősei
AFP
Szakértők szerint a negyedik ipari forradalom nemcsak a nagyvállalatokat változtatja meg, hanem a kis és közepes cégeket is. Az adatok kikerülnek ugyanis a négy fal fogságából, hozzáférhetővé válnak. Amilyen nagy a különbség a buta- és az okostelefon, vagy egy önálló számítógép és az internetre kötött komputer között, akkora lesz az ugrás egy „magányos, néma” üzem és egy okosgyár tekintetében is. Az ipar 4.0 mindazonáltal sokkal inkább az optimalizálás és a magasabb szintre emelés, és kevésbé az innováció forradalma – állítják szakértők. Az internet, az adatelemzés, az adaptív gyártás, a 3D-s nyomtatás és a mesterséges intelligencia nem az utóbbi évek találmánya, de az összekapcsolásuk merőben új jövőt teremt.
Nem kérdés, hogy a napjainkban zajló technológiai fejlődés jelentőségét az elmúlt korok ipari forradalmaihoz hasonlíthatjuk – mondta a HVG-nek Szövényi-Lux Márton, az ipari automatizálással foglalkozó Festo Kft. ügyvezető igazgatója. Hozzátette: a történelmi párhuzamot erősíti, hogy a technológiai fejlődés irányát többnyire ugyanazok az országok határozzák meg, amelyek korábban is élen jártak. Vagyis az USA, Japán, Európában pedig mindenekelőtt Németország cégei azok, amelyek a következő évtizedek technológiai fejlődését formálják valamilyen ipar 4.0 platformba szerveződve. Persze nem sokat ér akár a legkorszerűbb technológia alkalmazása nem átgondolt digitális stratégia felépítése nélkül – mondta Szövényi-Lux Márton.
Érdekes módon inkább a páratlan számú ipari forradalmak hoztak eddig korszakalkotó új technológiákat. Az első Nagy-Britanniában 1760 körül kezdődött, amikor a kétkezi munkát felváltotta a gőzgéppel hajtott szerkezetek általi termelés. A fejlődés a textiliparban volt a leglátványosabb, de sokat segített a mezőgazdaságban is. Az 1840-ig tartó korszakban a „gyár” fogalma némiképp elfogadottabbá vált, hiszen valamelyest az élet szinte minden területére hatott. A második ipari forradalmat jó száz évvel az első után, 1870-től számítják, és az első világháború kitöréséig tartott. Erre inkább a létező technológiák javulása, a szinergiák kihasználása volt a jellemző. Elterjedt például a már korábban is létezett távíró és az acélgyártás révén a vasút. A gyárakban az elektromos áram kezdte felváltani a gőzhajtást, a tömegtermelés és az összeszerelő sor még általánosabbá vált.
Családi ház tetőfedése. Kihaló szakma
Build-Communication Kft.
Az 1950-es évek végére datálható a harmadik ipari forradalom startja, amely már jóval kézzelfoghatóbb a mai kor embere számára. Akkor kezdődött az analóg, mechanikai rendszerek digitálisra váltása, és a számítógépek, az adatátviteli és távközlési technikák óriási fejlődése révén az emberiség belépett az információs korba. A programozható szerszámgépek (CNC) megjelenésével megindult az automatizálás, ami az ipari robotok révén jelentős javulást eredményezett a pontosság, a precíziós gyártás területén. Egyes kutatók szerint az 1970-es évek második feléig tartott ez a korszak, mások úgy vélik, még mindig tart.
| Magyarország két ütemben |
A gőzgép megjelenése, a tömeggyártás általánossá válása, majd az elektronika és információtechnológia elterjedése után ma a virtuális és fizikai valóság összeolvadásának, vagyis a negyedik ipari forradalomnak vagyunk a részesei. Magyarország e tekintetben felemás képet mutat. Elsősorban azok a cégek aktívak ezen a területen, amelyek olyan, jellemzően multinacionális beszállítói hálózat tagjai, ahol ezt részben előírják a számukra, vagy más egyéb követelményeknek igyekeznek megfelelni. Elvárják tőlük a minőség egyenletességét, az értéklánc kiszámíthatóságát és a rugalmasságot. Ez a kör jó lefedettséget fog elérni az ipar 4.0-hoz kapcsolódó technológiák alkalmazásában, hiszen az itt dolgozó mérnökök vagy más szakemberek megtanulják a digitalizáció legújabb eredményeinek a használatát. Emellett léteznek olyan jelentős vállalati körök is, amelyek – cégmérettől függetlenül – még nincsenek azon a szinten, hogy teljes mértékben megfeleljenek a kor technológiai követelményeinek. Elsősorban belföldön versenyeznek, rájuk nem jellemző, hogy akár a közvetlen térségünk piacaira is kilépjenek. Ebben a körben a hatékonyságot, a költségtudatosságot kell majd erősíteni, párhuzamosan az innovációs és befektetési hajlandósággal. A kormány Irinyi-programja mellett több vállalati kezdeményezés, oktatási program – Ipar 4.0 Mintagyárak, Nemzeti Technológiai Platform – igyekszik a hazai kis- és közepes vállalatokat a digitális átállásra ösztönözni. Elsősorban a szemléletformáláson van a hangsúly, ezáltal megfoghatóvá válik az új trend az érdeklődők számára. A következő lépés már a konkrét fejlesztési terv, ahol mindenki megtalálhatja az adott cégre optimalizált megoldásokat. SZÖVÉNYI-LUX MÁRTON |
Akárhogy is, az ipar 4.0 is beköszöntött, és a KPMG nemzetközi tanácsadó adatai szerint a dolgok internetjével együtt az évtized végére már közel 8 ezer milliárd dolláros piacot jelent majd. A kihívások óriásiak, az egyik legkomolyabb talán az információtechnológiai biztonság, hiszen az online-integráció egyszersmind lehetőség az adatlopásra, a rendszerek megakasztására is. A foglalkoztatás, a munkaerőpiac változása ugyancsak jelentős kihívás, hiszen egyrészt újfajta szaktudásra, ehhez pedig megfelelő oktatásra van szükség, másrészt jelentős számú munkahely, sőt szakma szűnik meg, de létrejönnek újak is. A Deloitte és a Forbes Insights közös friss felméréséből pedig az derült ki, hogy az üzleti élet és a közszféra vezetőinek mindössze egyharmada bízik igazán magában, és hogy képes a szervezetét átnavigálni az új korba, és még kevesebben érzik magukat magabiztosnak az ipar 4.0 változásainak teljes kiaknázásában.
Viszont több mint a négyötödük inkább ígéretesnek, mint rossznak véli a negyedik ipari forradalom hatását a társadalomra, mert az stabilitást és egyenlőséget teremthet. Persze nyilván sokak számára fájdalmas lesz, ahogy például számtalan vállalkozás ment tönkre, amikor az emberek a lovas kocsiból átültek az automobilba. Viszont az ipar 4.0 új értelmet adhat a munkának, amely sokkal inkább szólhat az önmegvalósításról, mint a kényszerű és kizsákmányolt kenyérkeresetről. A The Guardian londoni lap szerint el kell fogadni, hogy a mesterséges intelligencia okosabb lehet, de nem emberibb. Ahogy Kopernikusz felfedezése után is bele kellett törődni, hogy nem a Föld az univerzum centruma. A 3:0-s vereség után Ko Csie is bölcsen belátta, hogy az AlphaGo a go istene, de úgy döntött, már csak emberrel játszik.
KERESZTES IMRE
