Ne lazítson, ne lazsáljon! Spóroljon! - üzeni az IMF a magyar kormánynak

Nem tett különösebb erőfeszítéseket a magyar kormány az államadósság csökkentésére, sőt kifejezetten ellazsálta az elmúlt éveket – erre a meglepő következtetésre jutottak a minap az Erste-bankcsoport kutatói. A Kelet-Közép-Európára kiterjedő elemzés méltatja ugyan, hogy a térség valamennyi állama lefaragott a válság utáni csúcsadósságból, de Magyarország nem tartozik a legjobban teljesítők közé. Az adósságcsökkentés összetevőit elemezve az Erste megállapítja, hogy a magyar kormány beérte azzal a javulással, amit a kamatterhek mérséklődése, illetve a javuló konjunktúrával felpörgő gazdasági növekedés jelentett, és a térségben egyedüliként „2010 óta nem hajtott végre költségvetési kiigazítást”.

Békeidőkben aligha kárhoztatható, ha egy kormány nem arra összpontosítja erőit, hogy minél gyorsabban megszabaduljon adósságaitól, s ennek érdekében minden fillért kipréseljen az adózókból. Inkább simább pályát választ, igyekszik kombinálni a gazdaságösztönzés és az egyensúly követelményeit. Főleg akkor, ha az előbbihez éves átlagban a hazai össztermék 4 százaléka körüli ingyenes külső forráshoz jut, és ha Brüsszel is elfogadja a folyamatos, nem megerőltető adósságcsökkentést. Márpedig ezt teszi. Mozgásterét kihasználva a magyar kormány eddig viszonylag ügyesen lavírozott. Ezzel azonban azt kockáztatja, hogy meghazudtolja elszántságát, mely szerint az államadósságot mielőbb az államháztartás 50 százaléka alá fogja szorítani. Ennek a határideje a Széll Kálmán-terv szerint az idei esztendőben lejár, ám az államadósság cirka 24 százalékponttal nagyobb a tervezettnél.

Összességében a hazai össztermékhez viszonyított államadósság még mindig nagyobb, mint a válság kezdete előtt. Márpedig a nemzetközi környezet romlik: a kezdődő amerikai és európai kamatemelések, az esedékes fiskális és monetáris szigorítások megdrágíthatják a magyar államadósság menedzselését, a kibontakozó vámháború pedig a piacok szűkülésével járhat.

hvg.hu

Nem merészkedett olyan súlyos kritikáig a Nemzetközi Valutaalap, mint az Erste, de ő is arra figyelmeztet: a magyar kormánynak több erőfeszítést kell tennie az államadósság csökkentésére. A szokásos éves ellenőrzés lezárása után az IMF igazgatótanácsa megjegyzi: miután a gazdasági fellendülés megerősödött, ideje többet tenni a pénzügyi sérülékenység mérséklésére, hogy ha a gazdaságot netán újabb sokk éri, a költségvetés képes legyen reagálni. Nem úgy, mint tíz évvel ezelőtt, amikor a hazai össztermék 70 százalékához közelítő adóssággal nem volt képes a globális pénzpiacról importált válságot költségvetési többletkiadásokkal ellensúlyozni, hanem azonnal rá kellett lépni a fékre. Így a hazai össztermékhez viszonyított államadósság a GDP drámai zsugorodása miatt 2008 és 2010 között 71,6-ról 80 százalékra nőtt, és a legnehezebb hónapokban szükség volt az IMF segítségére is. Több fejlett uniós tagállam ezzel szemben megtehette, hogy beindítja a bankóprést. Európa erős államai közül 2008-tól 2010-ig a költségvetési költekezés következtében Németország 15 százalékponttal, Franciaország 18-cal, Nagy-Britannia 25-tel növelte államadósságát. Írországé pedig 42-ről 86 százalékra nőtt, mert összeomlott bankrendszerét meg kellett menteni.

Az IMF mostani figyelmeztetése tehát úgy értendő: egy felelős kormány a jó konjunkturális körülményeket spórolásra használja fel, hogy baj esetén elkerülje a nagyobb megrázkódtatással járó megszorításokat. Ezért javasolja a költségvetési hiány csökkenését és a jegybanki politika nem szokványos lazító manővereinek fokozatos megszüntetését. Kalkulációja szerint a jelenlegi pályán a magyar államadósság 2023-ban még mindig eléri a hazai össztermék 63 százalékát, holott az új konvergenciaprogram azt ígéri, hogy négy év múlva 60 százalék alá esik. Márpedig a Széll Kálmán-tervhez hasonló melléfogást kockázatos lenne megismételni.