szerző:
Irházi János
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A hivatalos romániai műtárgy-kereskedelmet a kommunista időszakban rekvirált, a közelmúltban visszaszolgáltatott gyűjtemények éltetik. Még a néhai Nicolae Ceausescu fia is tarol a piacon.

„A legjelentősebb múzeumok is teljesen védtelenek, mert nincs jogi osztályuk, visszaszolgáltatási perekben legfeljebb művészettörténészt szerződtetnek. El lehet képzelni, ő mekkora erőt képvisel egy ügyvédi iroda minden hájjal megkent csapatával szemben” – engedett betekintést a színfalak mögé a napokban Digi24 román hírtelevíziónak adott interjújában Cosmin Nasui művészettörténész. Mondandója egyben magyarázat arra a folyamatra, hogy az elmúlt negyed évszázadban miért került a romániai múzeumokból magánszemélyekhez több ezer képzőművészeti alkotás, zömében értékes festmények. Csak a Román Nemzeti Szépművészeti Múzeum (MNAR) leltárja közel hétezer tétellel szegényedett, igaz, ezek között szerepelnek más múzeumoknak átadott alkotások is.

Látogatók a Román Nemzeti Szépművészeti Múzeumban.
©

A volt szocialista országok közül egyedül Románia tárta szélesre a múzeumok raktárainak ajtaját, és ha valaki bizonyítani tudja, hogy a kommunista érában műtárgyakat rekviráltak a családjától, kérheti ezek természetbeni visszaszolgáltatását. Az erőszakkal elvitt festményekről, szobrokról az elvtársak általában jegyzőkönyvet firkantottak, ám értékesebb gyűjtemények esetében a kifosztott tulajdonossal adományozó okiratot írattak alá.

Az érthetetlenül laza törvényi szabályozást – a rossz nyelvek szerint az okosan előrelátók sikeresen lobbiztak a parlamentben – ügyvédi irodák, politikusok, gazdag üzletemberek hada használta ki az elmúlt időszakban. A törvény tiltja a nemzeti kincsnek számító román képzőművészeti alkotások értékesítését külföldi árveréseken, ám egy-egy híres festmény, szobor nem csupán médiakörítéssel szervezett nyilvános liciten találhat új gazdára. A romániai műtárgypiac működését jól ismerők szerint a visszaszerzett jeles alkotásokat egyetlen múzeumi exportengedéllyel elajándékozhatja valaki külföldre, és attól a perctől kezdve annak az útja kifürkészhetetlen. Azt pedig senki sem ellenőrzi, hogy egy festmény a jogos örökös lakásának falán vagy külföldre tartó autó csomagterében végzi. Az olajozottan működő hálózat tagjai pontosan tudják, melyik múzeumból milyen gyűjtemények igényelhetők vissza, és lecsapnak a jobbára elszegényedett örökösökre, akik „mesés” pénzösszegért aláírják az elébük tolt papírokat.

A romániai műtárgypiac szűk, és többnyire a múzeumok által visszaszolgáltatott alkotásokra épül. Az eddigi rekordösszeg 320 ezer euró, amit Nicolae Grigorescu festményéért fizetett egy névtelenségbe burkolózó román üzletember. A piac mérete csak abból sejthető, hogy az átlagosan húszszázalékos haszonkulccsal dolgozó vezető aukciósházak 2017-ben tízmillió eurós profitról számoltak be.

A vásárlói oldal egyik legismertebb neve a 2014-ben elhunyt és elsősorban a Rompetrol kőolajipari vállalat privatizációja ügyében elhíresült Dinu Patriciu volt, aki rátette a kezét a 700 alkotásból álló, úgynevezett Dona-kollekcióra. A többek között Grigorescu, Nicolae Tonitza, Francisc Sirato, Theodore Pallady, Alexandru Ciucurencu festményei mellett szőnyegeket, régi népi kerámiákat is tartalmazó gyűjteményért az azt a kommunistáknak „adományozó” Iosif Dona ükunokája pereskedett sikeresen – majd átpasszolta az egészet az eurómilliárdos Patriciunak.

De alaposan bevásárolt a múzeumoktól visszaszerzett műkincsekből a 2014-ben négy év börtönbüntetésre ítélt Adrian Nastase egykori román kormányfő (2000–2004), vagy a börtön elől Nagy-Britanniába menekült Gabriel Popoviciu ingatlanbefektető is. Kihasználta a kínálkozó lehetőségeket a kormányzó szociáldemokrata párt (PSD) oszlopos tagjának számító Codrin Stefanescu éppúgy, mint Darius Valcov, aki a jelenlegi miniszterelnök, Viorica Dancila gazdasági tanácsadója, és egyébként első fokon már el is ítélték azért, mert illegálisan szerzett pénzekből vásárolta a műtárgyakat. De ott van a sorban a 150 alkotásból álló Doncea-kollekciót megkaparintó Claudiu Florica is, aki a vád szerint megvesztegette a közintézményeket, hogy az amerikai Microsoft szoftvereiből vásároljanak emelt áron.

A visszaszolgáltatási anomália csimborasszóját Valentin Ceausescu, a néhai diktátor, Nicolae Ceausescu legidősebb – és egyetlen élő – gyermeke jelenti, aki 150 műalkotást perelt vissza jogos tulajdonaként a szépművészeti múzeumtól. A MNAR az 1989-es rendszerváltás óta őrizte a Ceausescu család ingatlanjaiból a vérzivataros hetekben lefoglalt alkotásokat. Románia egykori kommunista ura persze nem egyenes úton jutott a műkincsekhez, de azokat a múzeum a visszaszolgáltatással legitimálta a fia számára.

Brancusi A Föld bölcsessége című alkotása. Harcolnak érte
©

A közelmúlt legzajosabb botránya Constantin Brancusi A Föld bölcsessége című alkotásához fűződik. Ezt a világhírű román szobrász Gheorghe Romascu építésznek ajándékozta, amiért az segített neki A végtelenség oszlopa felállításában Zsilvásárhely (Targu Jiu) városában. Az építész unokája eladta a szobrot a MNAR-nak, amely azonban nem találja az elismervényt, így lehetetlen a mű felértékelése. Pedig a román kormány vissza akarta vásárolni, Victor Ponta kabinetje pár éve hajlandó lett volna kifizetni a 17 millió eurós piaci árat. Az állam által fölajánlott 11 millió euró kiegészítésére gyűjtést szerveztek, ám az üzlet nem jött össze, így a jelenlegi koalíciós kormány most minden adományozónak visszafizeti a pénzt.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!