A BKV rengeteg alkatrészt vásárol a három éve forgalomba helyezett, a spanyol CAF-tól rendelt villamosokhoz, amik az 1-es, a 3-as és a budai fonódó vonalakon járnak. Az alkatrészvásárlást a közlekedési vállalat több közbeszerzési eljárás keretében bonyolítja. A teljesség igénye nélkül az alábbi alkatrészek beszerzését tervezik:

• 175 darab kerékabroncs,
• 20 darab áramszedő és 578 darab áramszedő-alkatrész,
• 40 darab akkumulátor és több száz elektronikai alkatrész,
• Alváz- és forgóváz-elemek: homokszóró-alkatrészek, lengéscsillapítók, pályakotró-elemek,
• Elektromosrendszer-elemek: utastájékoztatórendszer-elemek, nyomógombok, kamerák, jelzőlámpák, utastéri lámpák,
• Külső és belső burkolati elemek, ablaküvegek, ülések és üléselemek,
• 184 darab hajtómű és -alkatrész,
• Fékelemek és -alkatrészek a hidraulikától a sínfékekig.

A BKV azzal magyarázta a hatalmas alkatrészvásárlást a hvg.hu-nak, hogy a 2015-16-ban beszerzett villamosok garanciája és azzal együtt a gyártói karbantartás 2019. május végén, illetve decemberben lejár, ezért nekik kell átvenniük a villamosok fenntartását a CAF szakembereitől, amihez értelemszerűen alkatrészekre van szükségük. A járművek nagyjavításáról vagy felújításáról nincs szó, csak a normál karbantartásról, a „CAF-villamosok első nagyjavítására, felújítására a járműgyártó ajánlásának megfelelően, várhatóan a járművek 5-6 éves korától kezdődően, az egyes járművek futásteljesítményének függvényében fog sor kerülni”.

600 millióból kijött volna még két év

A spanyol villamosok egyébként nem a BKV tulajdonában vannak, a BKK volt a vevő, a BKV szolgáltatói szerződés keretében üzemelteti őket. A BKK anno három év (a szerződés szerint egész pontosan 1096 nap) szállítói karbantartással vette a járműveket, ez azt jelenti, hogy az első három évben a CAF szakemberei végzik a karbantartási munkákat, és a BKK/BKV-nak alkatrészekre sem kell (külön) költenie, az üzemben tartáshoz szükséges alkatrész-utánpótlás ugyanis benne van az árban.

A CAF Urbos nevű típusából két változat jár Budapesten, rövidből (34 méteres) jelenleg 35 darab és hosszúból (56 méteres) 12 darab, a BKK már rendelt még 26-ot. Az eredeti szerződés szerint a gyártói karbantartás díja alkatrész-utánpótlással együtt a rövid változat esetében szerelvényenként és havonta 1 403 euró (aktuális árfolyamon 450 ezer forint), a hosszú változat esetében 2 526 euró (810 ezer forint). A BKK persze hosszabb gyártói karbantartással is vehette volna a villamosokat, akkor magasabb lett volna a vételár, cserébe a BKV-nak nem kellene három év után külön alkatrészeket vásárolnia, illetve nem terhelné a saját karbantartóit a villamosok üzemben tartása. Az eredeti számokkal kalkulálva még két év gyártói karbantartás összesen bő 610 millió forintnyi euróba került volna a 47 darabos flottára. Ez nem csekély összeg, de a teljes beszerzés nagyságrendjében nem is olyan nagy: a rövid villamosokat darabonként 1,8 millió euróért (580 millió forint), a hosszúakat darabonként 2,9 millió euróért (930 millió forint) vette a BKK. Az ötéves gyártói karbantartás nem lett volna szokatlan a budapesti villamosállományban, a 4-es, 6-os vonalon szolgálatot teljesítő Combino Supra villamosokat ennyivel vette a BKK a Siemenstől. Ráadásul az első nagyjavítás is 5-6 év után esedékes. A CAF-ok beszerzése során szó sem volt ötéves gyártói karbantartásról, a BKK alapból három évvel írta ki a közbeszerzést.

A karbantartók túlterheltek, de nem a CAF-okkal kell megküzdeniük

A karbantartási feladatok átvétele a CAF szakembereitől, a BKV saját karbantartóinak betanulása amúgy rendben zajlik – mondta el a hvg.hu-nak egy BKV-s forrás. Az átvételt nagyban megkönnyíti, hogy a CAF szakemberei magyarok, akiket a cég spanyol telephelyén oktattak ki a típusra, ezért könnyen át tudják adni a tapasztalataikat és a tudnivalókat a BKV-soknak. Ha már a Combinóknál tartunk, azokkal egész más volt a helyzet, a gyártói karbantartást a Siemens német szakemberei végezték, akik jobbára csak tolmács segítségével tudtak szót érteni a BKV-s karbantartókkal.

Forrásunk szerint a 47 CAF villamos karbantartása nem fog különösen nagy pluszterhelést jelenteni a BKV karbantartóinak, relatíve új villamosokról van szó, ezért egyrészt megközelítően sem igényelnek annyi munkát, mint a BKV-nál nem kis számban futó régi típusok, például a csehszlovák Tatrák, másrészt az alkatrész-utánpótlással sem lesz gond, mint a régi típusoknál. Szem előtt tartva persze, hogy a munkaerőhiány miatt a karbantartók már alapból túlterheltek, ahogy egyébként a villamosvezetők is.

Olcsó húsnak híg a leve

A CAF-ok beszerzésére visszatérve, a spanyol gyártó a Siemenset verte a közbeszerzésen olcsóbb ajánlatával. Versenyben volt még a Ganz-Skoda, ami kevesebbet kért volna a CAF-nál, de a BKK kizárta az eljárásból. A Skoda az utolsó pillanatig küzdött a megrendelésért a Közbeszerzési Döntőbizottságtól a bíróságokig minden lehetséges fórumon, de végül nem sikerült bizonyítania, hogy a BKK jogszerűtlenül zárta ki. Az egyik hevesen vitatott pont épp a gyártói karbantartás volt, a Skoda ajánlata nagyon olcsó volt, a BKK szerint irreálisan olcsó. A közlekedési vállalat szerint a Skoda nem tudta alátámasztani, hogyan tudná annyi időráfordítással megoldani a dolgot, mint amennyivel pályázott, ráadásul a Skoda kevés, és mindössze egykészletnyi szerszámmal oldotta volna meg a feladatot, amivel a BKK szerint nem tudtak volna három kocsiszínt kiszolgálni.

A spanyol villamosok nagyobb botrány nélkül abszolválták a Budapesten töltött három évüket. 2018 elején az Omnibusz blogon jelentek meg képek rohadás jeleit mutató külső burkolat-lemezekről, a BKV akkor azt közölte, hogy tudnak a „korróziós elváltozásokról”, amiket a CAF garanciálisan javít. BKV-s forrásunk szerint a CAF-oknak voltak gyermekbetegségeik, de ez minden típusra igaz. Nagyobb bajt jelentenek a CAF-ok konstrukciós hiányosságai, például a gyenge fékek, illetve a nagy tengelyterhelésük, ami miatt „eszik a sínt” – ez utóbbi miatt a BKK le is pontozta a CAF-okat a közbeszerzési eljárásban, de a végső egyenlegben az alacsony ár és egyéb szempontok segítettek a Siemens fölé kerekedni. A villamosvezetők beszámolói szerint Combinóból CAF-ba átülni olyan, mint Mercedesből Trabantba, igaz, egy Combino nem is annyiba kerül, mint egy CAF.