EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Titkos szavazással választották meg az Európai Parlament alelnökeit. A 14 helyre összesen 17 embert jelöltek a frakciók, a jelöltek között két magyar is volt. Az Európai Néppárt az egyik korábbi alelnököt, a fideszes Járóka Líviát indította, a szociáldemokraták pedig a Demokratikus Koalíció listavezetőjét, Dobrev Klárát.
Az EP mindkét képviselőt megválasztotta az első körben: Dobrev Klára 402, Járóka Lívia 349 szavazatot kapott. Megbizatásuk két és fél évre szól.
Dobrev Klárának ez az első parlamenti ciklusa, Járóka Lívia Magyarország csatlakozásakor, 2004-ben lett EP-képviselő, ahol 2014-ig folyamatosan dolgozott, majd 2017-ben, Pelczné Gáll Ildikó lemondása után visszatért. Az Európai Néppárt frakciója máris gratulált Járóka Líviának a Twitteren, bár a Fidesz pártttagsága továbbra is fel van függesztve.
As the first Romani ever to be elected as Vice-President of @Europarl_EN, @JarokaLivia received support from the MEPs to continue her work for a better Europe. Congratulations! pic.twitter.com/l504zELoFr
— EPP Group (@EPPGroup) July 3, 2019
Az Európai Parlament elnökét szerda délelőtt választották meg a képviselők: David-Maria Sassoli olasz szociáldemokrata képviselő lett Antonio Tajani utóda.
A képviselők közül 704-en szavaztak, ebből 37 szavazat érvénytelen volt. Sassoli – a második körben – 345 voksot szerzett, ez elegendő volt a szükséges abszolút többséghez. A többi jelölt közül a zöldpárti Ska Keller 119, a szélsőbalos Sira Rego 43, míg a cseh euroszkeptikus Jan Zahradil 166 voksot kapott.
Ezzel tehát eldőlt, sem zöldpárti, sem kelet-közép-európai vezetője nem lesz a következő időszakban az EU-ban. A parlamenti elnök mandátuma két és fél évre szól.
