Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bár sokszor hivatkozunk arra, hogy milyen nagy ütemben nőnek a magyar bérek, uniós összehasonlításban visszaestünk.
Amíg 2017-ben 8023 euróval az ötödik legalacsonyabb volt a magyar nettó bér az Európai Unióban, addig 2018-ban már a negyedik legalacsonyabb átlagfizetésért (8630 euróért) dolgoztak honfitársaink – írta az Eurostat adatai alapján az mfor.hu. Érdekesség, hogy bár a KSH 11 százalékos nettó béremelkedést mért, az uniós statisztikai hivatal mindössze 7,5 százalékosa – a különbséget a forint árfolyamának romlása okozta.
Azaz hiába nőtt a magyar átlagbér, Litvánia így is beelőzött bennünket, ott ugyanis egy év alatt 7897 euróról 8661 euróra nőttek a fizetések. Mindez azt is jelenti, hogy immár csak három olyan EU-s ország van, ahol alacsonyabbak a bérek, mint Magyarországon: Lettország (8508 euró), Románia (5874 euró) és Bulgáriában (5512 euró).
Régiós összehasonlításban sem állunk túl fényesen, hiszen a szlovák nettó 93, a lengyel 90 és csehnek pedig a 76 százaléka volt a magyar bér.
A legjobb helyzetben egyébként az izlandiak vannak, akik a magyar átlagfizetés közel hatszorosát, 50 017 eurót vihetnek haza, de nem panaszkodhatnak a norvégok (45 076 euró) és a luxemburgiak (41 943 euró) sem.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Ellenzéki arcok és két régi kedvenc pokémon is felbukkan – videós beszámolónk az eseményről.