400 000 százalék volt az infláció 2018-ban, 2019-ben csaknem 10 000 százalék és tavaly "csak" 3000 százalék – idézi fel a párizsi Le Monde, amely közli a venezuelai jegybank bejelentését arról, hogy hat nullával kevesebb lesz a bolivaron október elsejétől.

A jegybanknak ehhez új bankjegyeket kell nyomtatnia annál is inkább, mert a hazai pénz szinte eltűnt a piacról Venezuelában. Mindenki dollárban számol, aki teheti.

Hány éves ma Dezső bácsi?

A hiperinfláció idején így érdeklődtek az emberek a dollár árfolyama iránt Magyarországon a második világháború után. Azt a helyzetet akkor, éppen 75 éve, 1946. augusztus elsején a forint bevezetésével oldották meg. Venezuelában azonban a hiperinfláció már nyolc éve tart – hangsúlyozza a Le Monde. Ez valószínűleg világrekord, főként, hogy senki sem látja a fényt az alagút végén. Új pénz bevezetése helyett Venezuelában a Nemzeti Banknak csak a kínos magyarázkodás maradt: "Megkönnyítjük a pénzforgalmat, egyszerűsítjük azt. Ezzel erősítjük az áttérést a digitális pénzforgalomra. Ez olyan történelmi pillanatban következik be, amikor hazánk megkezdi a gazdasági helyreállítást a válság után, melyet az amerikai szankciók okoztak."

A digitális átállás igaz, a venezuelaiak döntő többsége csakis ilyenkor használja az ország pénzét. Különben csakis dollárt fogadnak el az egykor oly gazdag államban.

A jegybank mindent az USA szankciókkal magyaráz, de a válság sokkal régebbi. 2019-ben vezette be a szankciókat Donald Trump akkori elnök Venezuelával szemben, hogy megbuktassa a baloldali populista rendszert, melyet Hugo Chávez tábornok után Nicolas Maduro elnök vezet. A gazdasági válság viszont ahhoz kapcsolódik, hogy az olaj világpiaci ára nyolc éve megingott, és Venezuela azóta nem tér magához. Fénykorában Venezuela 3,3 millió hordó olajat termelt naponta, ma csak 500 ezer hordót. Közben pedig a lakosság száma növekedett, igaz, hogy mind többen választják a kivándorlást Venezuelából.