„Ha a helyreállítási alap pénzeitől eltekintünk, közeledünk a nem túl távoli nettó befizetői pozícióhoz” – mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a Növekedés-hu-nak adott interjújában. Kovács ezt azzal indokolta, hogy egyre jobban nő Magyarország befizetéseinek összege az uniós kasszába, „összegszerűen az idén már bőven hatszáz milliárd fölött tart”.

Kovács szerint két forgatókönyv „rajzolható fel” a 2500 milliárd forintos uniós támogatással kapcsolatban. A KT elnökének mindkét forgatókönyve abból indul, hogy a kormány a visszatartott pénzeket egyelőre saját költségvetésből pótolja. Ebben az esetben a kormány a „szükséges forrás kisebb részét” belső átcsoportosítással, illetve a költségvetésben számításba vettnél lényegesen nagyobb gazdasági növekedésből származó államháztartási bevételekből biztosíthatja.

A KT elnöke szerint azonban számításba kell venni azt a lehetőséget is, hogy a helyreállítási alapról szóló döntés elhúzódik „és még a jövő évre ütemezett mintegy 350 milliárd forintos helyreállítási forrás lehívása is vitatott lesz”. Kovács szerint azonban erre csekély esély van csak.

A leginkább kedvező szcenárió az, ha a pénz megérkezik. Kovács ebben bízik, hiszen szerinte a „viták így javunkra lezárulhatnak”.

A Magyarországnak járó, a gazdaság koronavírus utáni helyreállítását célzó alapot az Európai Unió jelenleg visszatartja. A magyar kormány szerint ennek az oka a homofóbtörvény, az Unió szerint viszont igazságügyi reformra van szükség.