Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A magyarok szeretnék, ha az életük visszatérne a normális kerékvágásba, ám több mint 60 százalékuk úgy tartja, a normális élet legkorábban 2022-ben tér vissza. Sőt, hatoduk szerint még 2022-ben is számolni kell lezárásokkal – ebből a szempontból pesszimistábbak vagyunk az európai átlagnál.
A magyarok jövőképét az eService mérte fel, amely az EVO Group más európai leánycégeivel együtt arra kereste a választ: hogyan befolyásolta a fogyasztók szokásait a koronavírus-járvány. A Visa megbízásából készült felmérésben több mint 3500 embert kérdeztek meg a kontinens hét országában, közöttük 505 magyart.
A felmérésből kiderül: a magyaroknak csak egyharmada tervez a járvány utáni időszakra. Ezt magyarázhatja az is, hogy az európai átlagnál nagyobb arány (29 helyett 35 százalék) jelezte azt, hogy helyzete romlott a pandémia idején. Pedig szándékban nincs hiány: a magyarok más európai megkérdezettekkel összehasonlítva nagyobb arányban (44 százalék) jelezték, hogy a korlátozások feloldása után szeretnének moziba, színházba vagy koncertekre járni. Más kulturális tevékenységek, például múzeumok, galériák és kiállítások látogatása szintén fontosabbak a számukra – minden ötödik magyar vágyik ezekre a helyekre. A megkérdezett magyarok legtöbbje (50 százalék) azonban utazna már. A világjárvány után a magyar fogyasztók több mint 70 százaléka szándékozik hagyományos boltokban ugyanolyan gyakran vásárolni, mint a pandémia előtt, 15 százalékuk pedig még többször.
A felmérés készítői nem csak az érdeklődési köröket mérték fel, hanem azt is, ki hogyan használta ki a fizetési/vásárlási lehetőségeket a pandémia idején. Kiderült például az, hogy a modern, érintéses fizetési eszközöket használók nagyobb valószínűséggel tartják életszínvonalukat magasnak, illetve körükben több a nő, mint a készpénzes fizetést preferálók között. Ami a fiatalokat illeti: a 18-35 év közöttiek körében a legmagasabb (43 százalék) azok aránya, akik a kétféle fizetési módot váltogatják.
Általánosságban is ez a kör a legnagyobb (48 százalék Európában, 45 százalék Magyarországon), ugyanakkor az európai válaszadók 31 (a magyarok 32) százaléka már nem is szívesen fizet készpénzzel, amelyet nem tart higiénikusnak, sőt, gyakran nem is vásárolnak, ha csak készpénzzel lehet fizetni egy termékért vagy szolgáltatásért. A készpénzfizetést előnyben részesítők általában azzal érvelnek, hogy ilyen bizonytalan időben a pénzt jobb nem a bankban tartani. Ők az előző csoporthoz képest jóval pesszimistábbak, harmaduk azt gondolja, még nem vagyunk túl a nehezén, de még az ő körükben is 32 százalék azt mondta, a pandémia miatt többet vásárol online.
Ami a magyarokat illeti: a válaszadók 27 százaléka használ ritkábban készpénzt a személyes vásárlásnál, az online vásárlásoknál pedig 19 százalék kívánja még gyakrabban használni a bankkártyáját. A virtuális tárca népszerűbb Magyarországon, mint más országokban. A válaszadók csak kevesebb mint ötöde nem használja, illetve nem is tervezi, hogy a pandémia után használni kezdi (ez kevesebb, mint a felmérésben szereplő bármely más európai országában).
A kutatás szerint a vásárlási szokásainkban bekövetkezett változások tartósak lehetnek. A magyarok 66 százaléka – többen, mint a felmérésben szereplő többi európai országban – állítja, hogy ugyanolyan gyakran szándékozik kártyával fizetni, mint a világjárvány előtt, 23 százalékuk pedig még gyakrabban.
