Új kormányt és parlamentet választott Németország – pontosabban most, amikor már ismerjük a választás eredményét, kezdődik a valószínűleg sokáig húzódó egyezkedés, hogy sikerüljön összeállítani egy koalíciót. Ha eldől, hogy ki lesz az új német kancellár és milyen összetételű kormány áll fel, az nagy változásokat hozhat nem csak a német, hanem a teljes európai politikában, a magyar külpolitika számára sem mindegy, mennyire lesz baráti az új német vezetés, és persze kíváncsian figyelhetik a tárgyalásokat a magyar gazdaságban is.

Hogyan nézhet ki az új német koalíció?

A választás másnapján annyit biztosan lehet tudni: a legtöbb szavazatot, 26 százalékot a szociáldemokrata SPD kapta, a jobboldali CDU/CSU 24 százalékot szerzett, a Zöldek 14, a liberális FDP 12 százalékot ért el – azt szinte biztosra vehetjük, hogy e négy párt egyezkedései végén áll majd elő a koalíció. A Zöldek és az FDP összefogva többséghez segíthetik a két nagy párt bármelyikét – nem véletlen, hogy Christian Lindner, az FDP elnöke elsőként vetette fel a Zöldeknek, kezdjenek tárgyalni egymással, és szabjanak feltételeket a két nagynak. Az SPD és a CDU/CSU azt eddig kizárták, hogy újra egymással lépjenek koalícióra – igaz, így tettek 2017-ben is, aztán nagy nehezen csak rávették magukat arra, hogy nagykoalíciót alakítsanak. MTI / EPA / Focke Strangmann

Az, hogy a magyar gazdaság erősen függ a némettől, akkora közhely, hogy már-már leírni is fölösleges – de mekkora pontosan az egymásra utaltság? Ha ezt próbáljuk számszerűsíteni, arra jutunk: valószínűleg még annál is nagyobb a német gazdaság hatása a magyarra, mint ahogy azt elsőre elképzelnénk.

Nézzük a pontos számokat! A Központi Statisztikai Hivatal legutóbb 2018-ról készített el precíz összesítést arról, hogy a magyar gazdaság teljesítményét melyik országok vállalatai milyen mértékben határozták meg -–ennek a kicsit régebbi dátumnak a nagy előnye most az, hogy a járvány és a válság hatásaitól független világ helyzetét mutatja. Ebből pedig az jött ki:

• a magyar gazdaság hozzáadott értékének 52,6 százaléka származik magyar irányítású vállalatoktól, legfontosabb külföldi országként pedig 13,5 százaléka a németeké,
• a második legfontosabb külföldi partner az Egyesült Államok, a gazdaságunk hozzáadott értékének 8,1 százaléka származik onnan, a harmadik pedig Ausztria 3,8 százalékkal,
• vagyis a német cégek súlya a magyar gazdaságban egymagában nagyobb, mint a listán utánuk következő két ország vállalataié együttvéve.

A német cégek magyarországi hozzáadott értékének háromnegyede (egész pontosan 2018-ban 76 százaléka) négy ágazatból származott: a gépgyártásból, információtechnológiai szolgáltatásból, elektronikai iparból, valamint a műanyagiparból.

MTI / Szigetváry Zsolt

Ami pedig a munkaerőpiacot illeti: Szijjártó Péter 2019-ben büszkélkedett el azzal, hogy a német cégek már több mint 300 ezer embert foglalkoztatnak Magyarországon. Ez egy kicsit felülbecslésnek tűnik ahhoz képest, hogy a KSH szerint egy évvel korábban 216 ezer magyar dolgozott a német cégeknek, de így is világos, hogy Németország a legfontosabb külföldi résztvevő a magyar gazdaság számára. Már a 216 ezres létszám is azt jelentette, hogy 21 magyar munkavállalóból egynek német a munkahelye, és akkor azokat még nem is számoltuk ide, akik, mint például a járműipari vállalatok beszállítói, magyar cégnél dolgoznak, de a német ipar nélkül aligha tudna működni a munkahelyük.

Az autóiparban egyébként is kiemelkedően fontos Németország: az ottani cégek foglalkoztatják a teljes magyar járműipar dolgozóinak 45 százalékát. Az összes külföldről ide érkező beruházás 30 százalékát adták a német cégek, ennek több mint kétharmada járműipari beruházás volt.

MTI / Ujvári Sándor

Így aztán nem csoda, hogy első ránézésre is az a legfontosabb kérdés magyar szempontból, hogy mik a lehetséges koalíciós partnerek tervei az autóiparral kapcsolatban. A választásra készülve a Reuters készített egy nagy összeállítást erről, és arra jutott: igazán komoly változásra legfeljebb akkor lehetne készülni, ha a Zöldek kerülnének ebben a témában döntéshozó pozícióba. A Zöldek azzal kampányoltak, hogy 2030-tól be kell tiltani a benzines és dízelautók értékesítését, ráadásul az új utak építéséről szóló beruházási terveket is eltörölnék. A liberális FDP ezzel épp ellenkezőleg, az elektromos autózás állami támogatását ellenzi – izgalmas kérdés lesz, hogyan jutnak egyezségre ebben, ha mindkettejükre szükség lesz egy koalíció létrehozásához.

Az SDP próbálta magát ebben a témában némi óvatos semmitmondással az arany középút megfontolt képviselőjének mutatni: maga Olaf Scholz kancellárjelölt beszélt arról, hogy bár szerinte az államnak támogatnia kell az elektromos autók terjesztését, nem támogatja, hogy a benzines autók eladásának betiltását konkrét dátumhoz kössék, és azt is megígérte, hogy nem veszélyeztetné a német cégek pozícióját a világ autóiparában.

Olaf Scholz

AFP / CHRISTOF STACHE

Kevésbé van szem előtt Magyarországon, de legalább ugyanennyire fontos lehet a német minimálbér kérdése. Ez most bruttó 9,6 euró óránként, a most leköszönő kormány szakértői bizottsága úgy tervez, hogy 2022 közepére 10,45 euróra emeli, az SDP és a Zöldek azonban 12 eurós óránkénti minimálbért ígért. Ha ez megvalósulna, akkor a német cégeknek még jobban megérné külföldre kiszervezni a munkát.

Amihez azt is érdemes hozzátenni: az egész EU-ban a németeknél a legmagasabb az adóék, azaz az összes munkaerőköltségnek az a része, amelyet az állam adók vagy járulékok formájában elvesz. Ez ott a bruttó munkaerőköltség 45 százaléka – vagyis a listán hiába áll Magyarország 43,6 százalékkal a harmadik helyen, itt még mindig kevesebb pénzt von el az állam a munka után. Vagyis nem csak az alacsonyabb fizetések, hanem a kevesebb adózás miatt is jobban megéri ide hozni a munkát.

Az mindenesetre jól látszik a pártok kampányban tett nyilatkozataiból is:

a magyar politikusok jobban izgulhatnak most, mint a gazdasági életünk más szereplői.

Lehet, hogy ha egy markánsan baloldali kormány kerül hatalomra Németországban, akkor az EU-s politikában szigorúbban fognak bánni az Orbán-kormánnyal, mint Angela Merkel, de arra minden jel szerint oda fognak figyelni, hogy az Audi, a Mercedes, a BMW, a Deutsche Telekom és más, itt jelen lévő német cégek üzleti érdekeit ne sértsék meg. Ebben némi változást az hozhat, ha a Zöldeknek lesz nagyobb beleszólásuk az autóiparral kapcsolatos döntésekbe, de összességében mindegyik pártnak érdeke az, hogy a német gazdaság Európa legerősebbje maradjon, kihasználva minden lehetőséget, amit a kisebb közép-európai országok kínálnak.

MTI / Ujvári Sándor