Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Véget kell-e vetni a könnyű pénz politikájának? Ez állt az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve Board, az Európai Központi Bank, a Bank of England és a Japán Nemzeti Bank első embereinek vitájának középpontjában.
„Nem tipikus válsággal állunk szemben” – hangsúlyozta Christine Lagarde. Az Európai Központi Bank főnöke ezzel arra utalt, hogy a döntéshozóknak mindenütt a világon nagyon gondosan mérlegelniük kell azt, miképp vessenek véget a gazdaság állami és jegybanki támogatásának, amely a pandémia idején mindenütt létszükségletté vált.
Az infláció miatt a FED máris szigorítani készül: novembertől kevesebb kötvényt vásárol. Jerome Powell, a FED főnöke arra utalt a vitában, hogy „nagyon frusztráló, ha azt látjuk, hogy a szűk keresztmetszetek a kínálati oldalon nemcsak, hogy nem szűnnek meg, de még egy kicsit romlanak is. Emiatt az infláció tovább tart mint ahogy reméltük”.
A Bank of England vezetője arról panaszkodott, hogy „kevés eszközünk van arra, hogy befolyásoljuk a kínálati oldalon mutatkozó problémákat”. Az eufemizmus azt takarja, hogy Nagy-Britanniában benzinért bokszolnak a polgárok a benzinkutaknál, Boris Johnson pedig katonákkal akarja megoldani a sofőrhiányból eredő krízishelyzetet.
A Bank of England követi a washingtoni vonalat. Alig jelentette be Jerome Powell, hogy 2022-ben emelik a kamatlábat a második félévben, Londonban közölték: „a kamatemelés esélye emelkedett”.
A világban már sok helyen megkezdték a szigorítást – írja a brüsszeli Politico. Európában a norvégok voltak az elsők, a Távol-Keleten pedig Dél-Korea, amelynek jegybankja emelte az alapkamatot. A Magyar Nemzeti Bank is erre az útra lépett.
Az EKB nem szigorít
Christine Lagarde kitart amellett, hogy az infláció átmeneti jelenség, ezért nincsen ok a szigorításra.
„Ne reagáljuk túl a kínálati oldal jelenlegi problémáit!” – hangsúlyozta az Európai Központi Bank elnöke, aki azt is hozzátette, hogy akkor is megmarad a kötvényvásárlási program, ha a szigorítás már megkezdődött. Az euróövezeti alapkamatot akkor majd emeli az EKB, de továbbra is vásárol a tagállamok kötvényeiből. Ez utóbbi létfontosságú az olyan óriási adóssággal küszködő tagállamoknak, mint Olaszország.
Mi van Japánban, ahol a világ harmadik legerősebb gazdasága szintén óriási államadóssággal küszködik, de a jegybank döntő szerepet vállal ennek kezelésében? A pandémia idején a távol-keleti szigetországban is jelentős támogatást kapott a gazdaság a kormánytól és a jegybanktól, és ezen nem is akarnak változtatni.
Emögött persze az is lehet, hogy nem egészen egy év után megbukott a miniszterelnök, akinek felrótták, hogy nem tudta megfelelően kezelni a Covid–19-válságot. Utódja, Kisida Fumio azzal számolhat, hogy a jegybank rendíthetetlenül folytatja támogatási politikáját és nem szigorít. Ezt az teszi lehetővé, hogy a fogyasztói infláció majdnem nulla. Hogy sikerült ezt elérni, amikor szinte az egész világ az inflációval küszködik? Azért alakult ki a csaknem zéró infláció Japánban, mert a pandémia miatt nagyon csökkent a kereslet. Ezért az eladók inkább eltekintenek az áremeléstől, mert ha megtennék, még nehezebben találnának vevőt. Kuroda Haruhiko japán jegybankelnök ezért elmondta: nemcsak hogy nem szigorítanak, de arra is hajlandóak, hogy tovább enyhítsenek a monetáris politikán, ha a járvány erre kényszeríti őket.
Követi-e az EKB az angolszász vonalat, magára hagyva Japánt? Egyelőre nem. Egy másik nemzetközi vitában az Európai Központi Bankban azt hangsúlyozták, hogy az infláció nagyobb gond az Egyesült Államokban, mint Európában. Amíg ez a helyzet, addig a szigorítás sem olyan sürgős az Európai Unióban – vonja le a következtetést a brüsszeli Politico.
