Ezúttal 85 település többszáz helyrajzi számú ingatlanát vették ki az általános szabályok alól „a Danube InGrid projekt keretében elosztó hálózat kiépítésére, hálózati fejlesztésekre irányuló beruházás” érdekében. 50 milliárd forintba kerül a program.

A kormány csütörtök esti rendelete szerint egyrészt a hatóságoknak rövidített határidőkkel kell intézniük az ügyeket, másrészt – mint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek esetében gyakran – építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni, településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni és településképi bejelentési eljárásnak nincs helye. A kormány azt is kimondta, hogy a 85 település közül 72 helyen „az építtető földkábeles megoldás alkalmazására nem kötelezhető”.

Erről a programról szeptemberben Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária Csoport igazgatósági tagja azt mondta az E.ON megbízásából a HVG BrandLab közreműködésével készült interjúban, hogy ezáltal „mi úgy mondjuk, ’okosodik’ a hálózat magyar szakasza, és az a célja, hogy az említett szempontok mentén rugalmasabbá tegye a hálózatot és lehetővé tegye, hogy be tudjuk kapcsolni a megújulókat.” Egy szakportálon pedig a nyáron azt írták: „Danube InGrid néven, magyar-szlovák együttműködésben indult el az elmúlt évek legnagyobb villamosenergia-hálózatfejlesztése az Észak-Dunántúlon és Nyugat-Szlovákiában. Az Európai Unió által támogatott beruházásnak köszönhetően kiépül a jövő okos hálózata, amely lehetővé teszi a megújuló energiaforrások, köztük az egyre növekvő számú napelemek hálózati csatlakozását és megoldást ad a folyamatosan növekvő áramfogyasztás villamoshálózati kihívásaira. Kiss Attila, az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója akkor úgy fogalmazott: „Beruházásunk azt az üzenetet közvetíti, hogy bárki gondolkodhat fejlődésben – zöld megoldásokban, napelemben vagy e-mobilitásban –, mert ehhez már épül az az okos villamosenergia-hálózat, ami a teljes ökoszisztéma alapját jelenti.”