Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A program ötvenmilliárd forintba kerül.
Ezúttal 85 település többszáz helyrajzi számú ingatlanát vették ki az általános szabályok alól „a Danube InGrid projekt keretében elosztó hálózat kiépítésére, hálózati fejlesztésekre irányuló beruházás” érdekében. 50 milliárd forintba kerül a program.
A kormány csütörtök esti rendelete szerint egyrészt a hatóságoknak rövidített határidőkkel kell intézniük az ügyeket, másrészt – mint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek esetében gyakran – építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni, településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni és településképi bejelentési eljárásnak nincs helye. A kormány azt is kimondta, hogy a 85 település közül 72 helyen „az építtető földkábeles megoldás alkalmazására nem kötelezhető”.
Erről a programról szeptemberben Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária Csoport igazgatósági tagja azt mondta az E.ON megbízásából a HVG BrandLab közreműködésével készült interjúban, hogy ezáltal „mi úgy mondjuk, ’okosodik’ a hálózat magyar szakasza, és az a célja, hogy az említett szempontok mentén rugalmasabbá tegye a hálózatot és lehetővé tegye, hogy be tudjuk kapcsolni a megújulókat.” Egy szakportálon pedig a nyáron azt írták: „Danube InGrid néven, magyar-szlovák együttműködésben indult el az elmúlt évek legnagyobb villamosenergia-hálózatfejlesztése az Észak-Dunántúlon és Nyugat-Szlovákiában. Az Európai Unió által támogatott beruházásnak köszönhetően kiépül a jövő okos hálózata, amely lehetővé teszi a megújuló energiaforrások, köztük az egyre növekvő számú napelemek hálózati csatlakozását és megoldást ad a folyamatosan növekvő áramfogyasztás villamoshálózati kihívásaira. Kiss Attila, az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója akkor úgy fogalmazott: „Beruházásunk azt az üzenetet közvetíti, hogy bárki gondolkodhat fejlődésben – zöld megoldásokban, napelemben vagy e-mobilitásban –, mert ehhez már épül az az okos villamosenergia-hálózat, ami a teljes ökoszisztéma alapját jelenti.”
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Továbbra is egyértelmű, hogy a kárpátaljai Palágykomorócon elkövetett templomgyújtogatás hamis zászlós akció volt, s az is világos, hogy a magyar kormány reakciója ártott a kárpátaljai magyar közösségnek – mondta a HVG-nek Rácz András történész, Oroszország-szakértő.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.
Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója kudarcnak éli meg, hogy nem sikerült rendszerszintű változást létrehoznia.