Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Ha rövid távon még sikerül is kezelni a pénzügyi helyzetet, később akkor is megduplázódhat a rezsicsökkentés miatti, jelenleg is 400-450 milliárd forintos veszteség, amelyet a közpénzből működő MVM termel évről évre, legalábbis ha tartósan magasak maradnak a gázárak, például az orosz-ukrán feszültség miatt – írja a Portfolio.hu saját számításaira és informátoraira hivatkozva.
A veszteséget az okozza, hogy a rezsicsökkentés miatt tartósan a piaci ár alatt kell fenntartaniuk a szolgáltatást. Részben ennek is köszönhető, hogy december elején az állam 350 milliárd forintos államháztartási kiigazítást hajtott végre, majd az év utolsó napján 208 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre az MVM-ben, két év alatt több mint duplájára emelve a cég jegyzett tőkéjét. Az MVM Kommunikációs Igazgatósága szerint a tőkeemelés „a cégcsoport kiemelten fontos stratégiai beruházásai finanszírozására szolgál”, míg a Nemzeti Vagyon kezeléséért felelős Tárca Nélküli Minisztérium (NVTNM) szerint az ok „az MVM Csoport elfogadott stratégiájában megfogalmazott célok elérését, a finanszírozási mozgástér bővítését, illetve a hazai energetikai infrastruktúra fejlesztését célzó beruházások finanszírozása”.
A portál ugyanakkor ezt kiegészíti azzal: „a rezsicsökkentés jócskán elkezdte rontani a cégcsoport eredménytermelő képességét, az pedig elkezdte kifeszíteni az MVM Csoport teljes finanszírozási portfólióját is, így ahhoz, hogy a cégcsoport frissen megszerzett hitelminősítéséhez fontos célértékek javuljanak, illetve a meglévő külső forrásokat fent lehessen tartani és újakat is be lehessen vonni, szükség volt a tőkeemelésre”, valamint hogy mostanra a megdrágult gázárak mellett elfogyott az a pénzügyi puffer a cégcsoportnál, amit korábban felhalmozott az egyetemes szolgáltatás keretében.
Hozzáteszik: az új orosz-magyar gázszerződésben szerepelhet, hogy Magyarország nyolcadáron kapja az orosz gázt azért cserébe, hogy a magyar állam nem ad el az ukránoknak gázt, amely információt a miniszterelnök nem erősített meg, de nem is cáfolta. Azonban a tőzsdei gázár szárnyalása, a gyenge forint és a rezsicsökkentés fenntartása együttesen oda vezetett, hogy az MVM felhalmozott pénzügyi puffere elfogyhatott.
Emellett bár Paks olcsón termel áramot, és a kommunikáció szerint ez hozzájárult a rezsicsökkentés fenntarthatóságához, ám a gázárak növekedésével jelentősen megváltozott a kép, így évente durván 400-450 milliárd forintos vesztesége keletkezhet az MVM-nek a rezsicsökkentés változatlan fenntartásából – írja a lap, hozzátéve, ez még kezelhető szint, azonban ha az orosz-ukrán feszültség tartósan magasan tartja a piaci gázárakat – ahogy azt az elemzők egy része is jósolja –, akkor akár 800-850 milliárd forint körüli potenciális vesztesége lehetne az MVM-nek az egyetemes gázpiaci szolgáltatáson, amely miatt újabb jelentős közpénzeket kellhet bevonni.
