Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az Európai Unió kész súlyos gazdasági szankciókat bevezetni Oroszországgal szemben, amennyiben az megtámadná Ukrajnát, ám a közösség tisztviselői és diplomatái szerint ennek a fenyegetésnek csak a 27 tagállammal folytatott bonyolult egyeztetéssorozat után lehet érvényt szerezni – írja a Reuters. Ha az elkövetkezendő néhány napban megkezdődne az offenzíva, az vélhetően túl hamar történne az EU számára, melynek tárgyalói még csak most próbálnak összerakni egy olyan intézkedéscsomagot, ami mindegyik tagállamnak megfelelhet.
„Az energiakitettség az USA-nál nehezebbé teszi az EU számára a megállapodást. A politikai megegyezés pedig még nehezebb – mondta el egy uniós diplomata. – Nincs ingyenebéd. Elmélyült kapcsolatunk van Oroszországgal, így gazdasági oldalról nekünk is fájni fognak a szankciók, egyeseknek jobban, mint másoknak.”
Elsőre nem tűnik egyértelműnek, hogy mely uniós országok vonakodtak leginkább a tárgyalások alatt, ahogyan az sem, hogy a közösség mikorra lesz képes elfogadtatni önmagával az általa korábban súlyos következményekkel járónak nevezett szankciócsomagot. A tárgyalások titokban zajlanak a tagállamok fővárosai, valamint az EU vezető szerve, az Európai Bizottság között. „Zajlanak a tárgyalások a tagállamokkal, de nem akarjuk ezeket a nyilvánosság előtt folytatni. Moszkva mindig is jó volt a megosztottság kihasználásában” – mondta el egy másik uniós diplomata.
Az uniós gazdaság kiszolgáltatottabb, mint az amerikai. Az Oroszországba szállított európai exportok mintegy egyötöde esett ki a krími annexió miatt bevezetett nyugati szankciók miatt. Az EU legnagyobb orosz gázfogyasztójaként ismert Németország álláspontja meghatározó lesz a tárgyalások során, bár a diplomaták egyelőre nem látnak komoly véleménykülönbséget a kemény szankciók szükségességét illetően a közösség két hagyományos nagyhatalma, azaz a németek és a franciák között.
Oroszország az unió ötödik legnagyobb kereskedelmi partnere és az EU-ba 2020-ban importált gázmennyiség 44 százalékát szállította Moszkva. Ugyanakkor Bulgáriába, Magyarországra, Szlovákiába, Szlovéniába, Romániába, Lettországba, Észtországba és Finnországba az importgáz 75-100 százaléka érkezik az oroszoktól.
Több tagállam is feltette a kérdést, hogy mi lesz a szankciók bevezetését kiváltó lépés. Egy uniós diplomata szerint egyelőre csak a csomagon dolgoznak, arról még nem született döntés, hogy mikor vezetnék be ezeket.
