Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Bár az elmúlt években gyakran esett szó hazánk kimagasló gazdasági teljesítményéről, Magyarországon az átlagos GDP növekedés mindössze 2,3 százalék (2020 nélkül 3,1 százalék) volt, ami megközelítette az uniós átlagot. A gyors növekedés részben az EU-s támogatásoknak köszönhető, amelynek nettó értéke (fejlesztési és földalapú támogatások) 2010-2020 között a GDP 5 százalékát tette ki – írja elemzésében a Gazdaságkutató Zrt. (GKI).
Magyarország egy főre jutó GDP-je 2010-ben 39 százaléka volt az uniós átlagnak, 2021-re ez már 50 százalékra nőtt (vásárlóerő paritáson az arányok 64 százalék, illetve 76 százalék). Románia egy főre jutó GDP-je 62 százaléka volt a magyarnak 2010-ben, ez tavalyra már 69 százalékra nőtt (vásárlóerő-paritáson pedig 78 százalék, illetve 96 százalék). Tehát Románia e téren csaknem utolérte Magyarországot, ami jelzi, hogy Románia gyorsabban zárkózott fel az uniós átlaghoz, mint Magyarország – vonják le a következtetés a kutatók.
A gazdasági növekedésnél is fontosabb, hogy ebből mit érzékelnek a polgárok: a GKI a kétkeresős, két gyermeket nevelő (országos átlagot kereső) háztartásokat és az egyfős nyugdíjasháztartásokat vizsgálta meg, 2010-ben a romániai kétgyermekes kétkeresős háztartások nettó éves jövedelme 59 százaléka volt a hazainak, ez az arány 2021-ben 81 százalék lett (vásárlóerő paritáson ez 68 százalék, illetve 94 százalék volt).
Ennek oka, hogy a román családok jövedelme 136 százalékkal, a magyaroké csak 72 százalékkal nőtt ezen időszak alatt, ráadásul ebben a családi adókedvezmény hatása is benne van. Vagyis a hazai, kimagasló keresetemelkedés és a gyermektámogatási rendszer együttes hatását is túlszárnyalta a román keresetnövekedés, ráadásul ha az ütemkülönbség fennmarad, 1-2 év alatt utolérik a magyar szintet.
Még a román nyugdíjasok helyzete is gyorsabban javult
Magyarországon 1,2 millió nyugdíjas él 150 ezer forintnál kevesebb pénzből, 13 ezren pedig 50 ezer forintot sem kapnak.
A romániai nyugdíjasok átlagos éves jövedelme 2010-ben 46 százaléka volt a hazainak, 2021-re ez már 63 százalék lett (vásárlóerő paritáson az arányok 50, illetve 76 százalék). Vagyis a román nyugdíjasok helyzete jobban javult, mint a magyaroké, igaz, még így is jelentős a lemaradásuk.
A korrupció elleni intézkedés volt a kulcs
Ha a jelenlegi trendek folytatódnak várható, hogy Románia egy főre jutó vásárlőerő-paritásos GDP-je és a romániai keresetek is 1-2 éven belül lehagyják a magyar szintet. A GKI szerint talán nem véletlen, hogy a román növekedés azt követően gyorsult fel, hogy a román korrupcióellenes ügyészség 2013-ban olyan új vezetőt kapott, aki fellépett a vezető politikusok korrupciója ellen is. Ezen a téren hazánk sajnos egyre inkább lemarad, ami tovább csökkenti az EU források hatékony felhasználását, így annak gazdaságösztönző szerepét is.
