Vlagyimir Putyin és más orosz vezetők annyi ideig bizonygatták, hogy nem akarják megtámadni Ukrajnát, hogy igazán meg sem lepődtünk, amikor csütörtök hajnalban megindult a támadás. Az oroszok és az ukránok már Kijevben harcolnak egymással.

Orosz Csapatszállító járművek és Mil Mi-24 katonai helikopter Oroszországban, Armjanszkban, a Krím északi részén február 25-én

AFP

Azt a NATO és több más ország is hamar világossá tette, hogy katonai segítségre nem számíthat tőle Ukrajna, de gazdasági szankciókat gyorsan bevezettek Oroszország ellen, részben ennek hatásaként már a támadás utáni első órákban 78 ezer milliárd forintnyi pénz tűnt el az orosz tőzsdéről. Joe Biden amerikai elnök ezermilliárd dollárnyi orosz vagyon befagyasztását jelentette be, Boris Johnson brit miniszterelnök úgy fogalmazott, érkezik „a legnagyobb szankciós csomag, amit Oroszország valaha is látott”. Az EU fokozatosan bevezetendő szankciókról döntött, a német kormány felfüggesztette az Északi Áramlat 2 földgázvezeték üzembe helyezését – válaszként a volt orosz elnök egy igencsak fájdalmas gázár lehetőségével fenyegetőzött -, Finnország leállította az oroszokkal közös atomerőmű projektjét, és Svájc sem engedi, hogy az oroszok rajtuk keresztül kerüljék ki az uniós szankciókat. Az EU bizonygatja: az idei fűtési szezon maradékát már kibírjuk akkor is, ha egyáltalán nem érkezne orosz gáz, és ugyanez a helyzet Magyarországon is – de gyakorlatilag biztos, hogy fog érkezni.

Nagy kérdés volt, hogy az Európai Unió mennyire tud egységes maradni egy ilyen helyzetben, de egyelőre úgy tűnik, működik a közös fellépés. Az igazán kemény gazdasági lépést csak ez után tehetik meg, az EU ugyanis az egyik legsúlyosabb pénzügyi szankció mellett döntött: valószínűleg napokon belül leszakítják Oroszországot a globális bankközi fizetési rendszerről. A SWIFT fogalmát azokon kívül, akik pénzügyi hírekkel kelnek és fekszenek, nem nagyon sokan emlegették eddig, de gyakorlatilag az észak-koreai szintre küldené le egy ilyen lépés az orosz gazdaság nemzetközi elismertségét: ez nem csak egy egyszerű bojkott lenne, hanem gyakorlatilag kizárják az orosz pénzügyi rendszert a nemzetközi kereskedelemből.

ATM előtt sorban állók Kijevben február 24-én

AFP

A magyar gazdaság is alaposan megszenvedte az orosz inváziót. A forint egy nap alatt 360-ról 370-re zuhant az euróhoz képest, közel kerülve a történelmi mélyponthoz. Az OTP, amelynek a nagy magyar cégek közül a legfontosabbak az orosz és ukrán érdekeltségei, az első órákban 20 százalékot zuhant a tőzsdén, azóta némileg korrigált.

Több fontos kérdés is van, akár a menekültek érkezésével, akár a magyar gazdasággal kapcsolatban, amelyekről jogosan várhatnánk tájékoztatást a kormánytól. Feltettük a legfontosabb kérdéseinket, válaszokat szinte egyáltalán nem kaptunk.

AFP

100 dollár fölé került az olaj ára a világpiacon az orosz invázió hatására. Ez pedig azért is különösen problémás Magyarország számára, mert már a hét eleji, 90-95 dolláros áraknál arról szóltak a hírek, hogy a benzinkutak közül sokan nem bírják tovább a 480 forintos ármaximum mellett a további működést.

A kormány előbb azt közölte, hogy „várja a kutak javaslatait”, majd bejelentette: több intézkedést vezet be a kis benzinkutak megsegítésére. A hitelmoratórium bevezetése mellett elengedik a készletezési díjat és a szociális hozzájárulási adó befizetését, a külföldről beszerzett energia után sem kell adót fizetni. Az ármaximálás azonban marad május közepéig.

Túry Gergely

Jelenleg is zajlik a Velencei-tó vizének pótlása, a Pátkai-tározóból még eresztik a vizet a tóba – közölte az Országos Vízügyi Igazgatóság a hvg.hu kérdéseire. A vízpótlás azt követően vált szükségessé, hogy tavaly nyáron kritikusan leapadt a tó.

A vízügy szerint a tározók leeresztése 13 centiméterrel emelte a vízszintet, amely a vízpótlás kezdetén 83 centiméteren állt. A mostani méter körüli érték azonban még mindig elmarad a tó alsó szabályozási vízszintjétől, ami 130 centiméteres lenne a téli időszakban.

Aranytömbök az MNB által őrzött aranytartalékból

MTI

Mínusz 6,4 milliárd euró volt Magyarország profitegyenlege 2021-ben, vagyis az itt működő külföldi cégek ennyivel több nyereséget vittek ki annál, mint amennyit a külföldön működő magyar cégek hazahoztak – árulta el Orbán Viktor. A miniszterelnök ebből jogosultságot vezet le az uniós támogatásokra, de ez nem így működik.

Az EU-támogatások ugyanis nagyrészt fejlesztési pénzként érkeznek, nem azt akarják ellensúlyozni velük, hogy innen több pénzt visznek ki a külföldi cégek, mint amennyit a külföldön ténykedő magyarok hazahoznak. Ráadásul a feltörekvő országokban jellemző a negatív profitegyenleg, és egy szintig nincs is baj vele: azt jelzi, ha sok külföldi befektetés érkezik, mert magas megtérülést kínál az itteni üzletelés, miközben (még) korlátozott az ország gazdasági szereplőinek kifektetési képessége.

Fazekas István

A béremelések több, mint felét elvitte az infláció tavaly - számolt a Központi Statisztikai Hivatal. A Magyar Nemzeti Bank pedig úgy kalkulál, hogy még gyorsulni is fog az infláció, februárban már 8-8,5 százalék között lehet. Matolcsy György pedig úgy fogalmazott a gazdasági helyzetünkről: nemhogy előznünk nem sikerült a kanyarban, még vissza is estünk.

Az Eurostat összesítette az adatokat a januári inflációról, e szerint a magyar drágulás a hatodik legnagyobb volt az EU-ban. Az is kiderült, hogy januárban 43 ezren vesztették el a munkájukat – egy részük közmunkás volt, de elemzők a hiánygazdaság jeleit is látni vélik ebben.

Túry Gergely

Elébe ment a kormány a jogvitáknak: rendeletet adott ki arról, hogy a 4iG tulajdonszerzése az Antenna Hungariában közérdekből nemzetstratégiailag jelentőségű összefonódásnak minősül. Tehát a Gazdasági Versenyhivatal nem vizsgálhatja az ügyletet, a folyamatot esetleges versenytárs nem támadhatja meg. Nem sokkal később a 4iG már közölte is, hogy aláírták a felvásárlásról szóló szerződést.

Az ügy előzménye az, hogy Donáth Anna, a Momentum elnöke és Hadházy Ákos független parlament képviselő az Európai Bizottságtól kérte a 4iG finanszírozásának és kivételezett helyzetének kivizsgálását. Úgy gondolják ugyanis, komoly nemzetbiztonsági kockázatot rejt, ha ennyi kritikus infrastruktúra kerül egyetlen magántulajdonos kezébe, aki az állami műsorszóró cég bekebelezésével megkerülhetetlen szereplővé válik a hazai infokommunikációs piacon.